24225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkő előállítására palából

Megjelent 11)02. évi május hó 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24225. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás műkő előállítására palából. BOIVIE GUSZTÁV KÁROLY FRIGYES GYÁROS RAGNHILDSBORGBAN (SVÉDORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1901 deczember hó 9-ike. Jelen találmány tárgya egy új eljárás kövek előállítására palából, illetve a pala megmunkálásánál képződő hulladékokból. Az ilyen műköveket eddig úgy állítot­ták elő, hogy a palaport égetett mésszel keverték, mely a palarészecskéket habarcs módjára, egyesíti. Jelen eljárás szerint azon­ban más szilárd anyagnak a palához való adagolása fölösleges és csak egy kevés savat adunk hozzá, minek következtében a palának olyan megbontása és részleges kémiai megváltozása megy végbe, hogy annak részecskéi azután maguktól egymás­hoz tapadnak. Ebből a czélból a palát — czélszerűen kova- vagy csillámpalát — zúzás, őrlés vagy más alkalmas módon finoman szem­csés, illetve poralakba hozzuk és alkalmas készülékben olyan folyadékkal elegyítjük, mely 1—3 térrész sósavból, 2—4 rész salétromsavból és 100 rész vízből áll, mely­ben esetleg még 2—4 rész timsót is oldot­tunk. Ebből a folyadékból annyit adunk a palaporhoz, hogy ez utóbbit jól megnedve­sítse. Erre a czélra átlag 1—2 1. oldat szükséges 100 dm3 finom palaporra. A tö­meget, miután azt esetleg alkalmas módon vízgőz behatásának vetettük alá, alkalmas alakú kövekké sajtoljuk, melyeket azután 6—12 órán át (a kövek nedvesége, az idő­járás és az évszak szerint) a levegőn meg­szárítunk. A légszárazság elérése után a köveket valamely tetszőleges ismert módon keményítjük, pl. azáltal, hogy azokat kellő feszültségű (7—8 atmoszféra) vízgőz be­hatásának vetjük alá. Ha a vízgőzhöz szénsavat elegyítünk, a kövek még nagyobb keménységet érnek el. A finoman eloszlott pala megnedvesítésére szolgáló föntemlített oldat összetétele meg­lehetősen változhat; így pl. 100 rész vízre vagy timsóoldatra 3—7 rész sósavat, illetve 2—6 rész salétromsavat tartalmazhat, a mennyiben az összetétele nagy mértékben függ a fölhasznált pala összetételétől. A finoman elosztott palának az említett eleggyel való megnedvesítése folytán az egyes palarészecskéknek egymással való kötése válik lehetővé, mely kötés az utó­lagos sajtolásnál áll be és az utána követ­kező keményítősnél, vízgőzzel nyomás alatt való kezelésnél, folytatódik. Az ismertetett eljárás különösen építő­kövek előállítására alkalmas. Kemény kövek, pl. alakkövek, alap- és fallemezek stb. elő­állítása czéljából 100 rész finoman eloszlott

Next

/
Oldalképek
Tartalom