24207. lajstromszámú szabadalom • Vákuumkészülék nehéz czukornedvek befőzésére és eljárás utótermékek befőzésére

által (e) kúpkerekek közvetítésével hajtatnak. A (vl) tengely egyik végén csigával és csigakerékkel mozgattatik. A keverőkarok középső tengelye váltakozó mozgást nyer, a mi fogaskerékkapcsolás segélyével történik. A fiigélyes síkokban mozgó keverőkarok csavarszerű görbe fölületekkel bírnak. A 4—6. ábrákon föltüntetett vákuumkészűlék egy szekrényalakú (A) testből áll és a fönt leírt készüléktől abban különbözik, hogy az (r) fűtőcsövek a készülékhez képest harántirányban vannak elrendezve. A (v) tengely, melyre a csavarszerű hajlással bíró (c) keverőkarok vannak erősítve, az (A) test hosszában halad végig, a (c) keverőkarok pedig oly hosszúak, hogy forgásuk alkalmával az (A) testnek csaknem teljes szélességét elfoglalják. Az (A) test feneke közepe felé lejtős hajlással bír és ott egy (s) kibocsátó csődoldattal van ellátva. Egyébként a csövek ismét fűtőcsoportokká és hűtőterekké vannak elosztva és a készülék egész terét (folyadékterét) teljesen kitöltik. Mindkét fajtájú vakuumkészűlék két (B) gőzkúppal van ellátva, melyek (m) csövek által az (S) léfogóval vannak összekötve. Ez utóbbi egy rövid, függélyes, alul elzárt, hengeralakú, nagy átmérőjű edényből és egy ebbe befoglalt, alul nyitott és kisebb átmérőjű rövidebb (g) betéthengerből áll. A (g) betéthenger az (f) edény fölső részére van erősítve és ott egy a kondenzátorhoz vezető (i) kibocsátó toldattal van ellátva. Az (m) csövek ezen két edény közötti térbe torkolnak. A két gőzkúpnak és a kis magasságú, de jó nagy átmérőjű függélyes fölfogóedénynek elrendezése által a léből származó gőzök sebessége tetemesen lecsökkentetik, mi által a vele ragadt lének lerakódása lehetővé válik. A keverőkaroknak a vakuumkészűlékben való elrendezési módja és a fűtőcsöveknek aránylag nagy közökben való elosztása által azt érjük el, hogy a töltőanyag a csavarszerű keverőkarok által teljes magasságában tovaszoríttatik, mi által annak már megmelegített részei a csövektől elvonulnak, hidegebb részei pedig a melegebbek helyére lépnek Az anyag tehát folytonosan mozgásban tartatik, mi által annak gyors befőződését nyerjük és a kijegeczítést gyorsítjuk. A fönt leírt készülék segélyével foganatosítható eljárás, mely az utótermékeknek akként való befőzésére vonatkozik, hogy csekély értékű maradékleveket (melászt) nyerjünk, a következő : A czentrifugálással a töltőanyagból nyert utótermékek, melyek 70-nél nagyobb hányadossal bírnak, a vakuumkészűlékben szokásos módon szemcsés tömeg képződéséig befőzetnek; ezen termékeket ezután egy czefréző-kádba lebocsátjuk és azonnal, tehát még forró állapotban czentrifugáljuk, mi által sárga czukor és a rendesnél nagyobb (körülbelül 61) hányadosú melász keletkezik. Ezen forró állapotban nyert és külön ezen czélra készített melászt, az úgynevezett növesztőmelászt egy külön tartányban eltesszük. Ezután a vakuumkészűléket ismét ugyanazon, 70-nél nagyobb hányadosú maradékle vekkel teleszivatjuk és ismét szemcsés tömeg képződéséig főzünk. Ha már most ezen utótermékekből a czukorjegeczek elegendőképen képződtek, akkor a meglévő jegeezeknek további növesztése czéljából a főzés végéig időnként növesztőmelászt bocsátunk a készülékbe. A vakuumkészűlék tartalmát ezután egy másik czefréző kádba ürítjük, ott vagy három napig czefrézzük és azután czentrifugáljuk, mire sárga czukor és az igen alacsony hányadosú elárusítható melász származik. A vakuumkészűlék fűtése czéljából az alsó fűtőcsövekbe fáradt gőzt, a fölső fűtőcsövekbe pedig léből származó gőzt vezetünk, oly czélból, hogy a korábban beszívott és jegeczedésig besűrített töltőanyagot végűi a jegeeznövesztési főzés előtt csakis az alsó csövekkel, tehát fáradt gőzzel fűthessük. Ez által a czukorlé karamelizálódása teljesen el van kerülve.