24192. lajstromszámú szabadalom • Szelepszerkezet pneumatikus fékberendezések számára

végébe csavarolt (17) záró részén jár át és külső végén egy gombbal van ellátva, A (16) rúd középső részén a (18) szelep van kiképezve (1. ábra), mely a (17) zárórész alsó fölületében kiképezett fészekhez fekszik. A szelepszerkezei fölső (c) részének azon részében, melyre a (p) rúdnak hengeralakú toldata illeszkedik, a (19) és (29) nyílások (4. ábra) vannak kiképezve, melyek közül a (19) nyílás a főszelep fölötti térrel, vagyis a (p) rúd alsó vége (1. ábra) és az (r) rész közötti térrel közlekedik, míg a (20) nyílás (2. ábra) a (p) rúd és az (o) nyak közötti térrel közlekedik. A (p) rúd hengeralakú toldatának fölső lapján a (21) furat jár át, mely a diafragma fölötti teret a (19) és (20) nyílásokkal kötheti össze. Ha ugyanis a főszelep fékezési állásban van, akkor a (21) furat a (19) nyílás alatt fekszik (1. ábra), ha pedig a főszelep a megeresztési állásban van, akkor a (21) furat a (20) nyílás alatt fekszik (2. ábra). A szelepszerkezet működése már most a következő: Ha a mozdonyvezető a szelepet fékezési állásba forgatja, akkor a (21) furat az 1. és 3. ábrákban látható módon a (19) nyílással közlekedik, a mikor is a főszelep fölötti kamrában lévő sűrített levegő ezen nyíláson és a furaton keresztül a diafragma fölé áramlik és ez által a diafragmára alulról ható nyomást egyensúlyozza, a mikor is az (1) spirálrúgó az (u) szelepet megnyitja, még pedig az által, hogy az (x) dugattyú alsó oldalán elrendezett csavaros toldat a (v) szeleprúdra nyomást gyakorol. Egyidejűleg a diafragma fölötti térbe és a (p) rúd belsejébe áramoló sűrített levegő a (18) szeleptesteta (17) dugóban kiképezett fészekre nyomja, úgy hogy a levegő a (16) rúd körül nem áramolhatik ki. Ha már most a fékek meghúzása és a vonatvezeték nyomásának csekély csökkentése után a mozdonyvezető a főszelepet a nyugalmi állásba állítja viszsza, akkor a diafragma fölötti térben lévő sűrített levegő ezen térben visszatartatik és ekként folyton egyensúlyozza a diafragmára alulról ható nyomást, úgy hogy az (1) spirálrúgó az (u) tápszelepet nyitva tartja. Ezen körülmények között a főszelep kamrájában uralkodó nyomás egyenlő lesz a főtartály nyomásával; de mihelyt a főszelep a megeresztő állásba forgattatik, akkor a (21) nyílás a (20) nyílással (2. ábra) fog közlekedni és a diafragma fölötti térten lévő sűrített levegő a (p) rúd és a fölső rész (o) nyaka közötti résen fokozatosan ki fog áramolni. Ezen kiáramlás azonban igen lassan történik, úgy hogy a vonatvezeték a (h k m) és (j) csatornákon, illetőleg nyílásokon (1., 2. és 7. ábrák) és a főszelep (r) szeleprúdján elrendezett furaton keresztül (az (u) szelep továbbra is nyitva tartatván), a főíartállyal közlekedik és ennek következtében a vonatvezeték nyomása gyorsan helyreállíttatik és a fékek megeresztetnek a nélkül, hogy a szelepet kézzel kellene megnyitnunk. A szelepnek kézzel való megnyitására szolgáló (16) rúd vagy egyéb közeg ennek következtében eleshetik; előnyös azonban azt mégis megtartani, hogy veszély esetén a szelepet kézzel is megnyithassuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szelepszerkezet pneumatikus fékberendezések számára, melynél a küllevegő és a főtartály között egy főszelep, a főszelep és a főtartály között pedig egy szabályozó szelep van elrendezve, jellemezve egy, alulról a vonatvezeték nyomása, fölülről ezen nyomás egyenértékére szabályozott rúgófeszültség alatt álló és a vonatvezeték nyomását ismét helyreállító diafragma által, a melyre alulról ható nyomás a vonatvezeték sűrített levegőjének a diafragma fölé való vezetése útján egyensúlyoztatik, midőn a főszelep fékezési állásban van, míg, ha a főszelep megeresztő állásban van, a diafragma fölé adagolt sűrített levegő kiáramolta tik, és a vonatvezeték nyomása a szelep által önműködően szabályoztatik. 2. Az 1. alatt igényelt szelepszerkezetnek