24192. lajstromszámú szabadalom • Szelepszerkezet pneumatikus fékberendezések számára
Megjelent 1902. évi májns hó 13-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 24192. szám. V/b. OSZTÁLY. Szelepszerkezet pneumatikus fékberendezések számára. CHRISTENSEN NIELS ANTAL MÉRNÖK MILWAUKEEBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 deczember hó 2-ika A jelen találmány tárgyát oly szelepszerkezet képezi pneumatikus fékberendezések számára, mely a sűrített levegőnek a főtartályból a vonatvezetékbe való áramlását nyitott állásában is szabályozza és mely a vonatvezetékben a főtartályban uralkodó nyomásingadozások daczára, önműködően tart fönn bizonyos előre meghatározott nyomást, egyúttal lehetővé tévén a főtartályban bizonyos túlnyomás fönntartását, miáltal a vonatvezeték nyomását minden körülmény között gyorsan és biztosan lehet egy bizonyos fokra hozni és a fékek működtetését bármely pillanatban beszüntetni. A mellékelt rajzokban a jelen találmány tárgya egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a szelepszerkezet függélyes metszete a 3. ábrának 1—1 vonala szerint; a 2. ábra metszet a 4. ábrának 2—2 vonala szerint; a 3. ábra metszet az 1. ábrának 3—3 vonala szerint; a 4. ábra metszet a 2. ábrának 4—4 vonala szerint; az 5. ábra részletrajz; a 6. ábra metszet a 2. ábrának 6—6 vonala szerint; a 7. ábra a főszelep fészkének fölülnézete; a 8. ábra a szelepház alsó részének fölülnézete; a 9. ábra a szelepház fölülnézete, a hol is egyes részek világosság kedvéért el vannak távolítva. A szelepház és összeköttetései, a főszelep és az önműködő szabályozó szelep sok-I féleképen módosíthatók a nélkül, hogy a i jelen találmány lényegét módosítanék. | A mint a rajzokból látható, a szelep-I ház előnyösen három (a b c) részből (1. j ábra) áll, melyek egymással csavarok se-J gélyével vannak összekötve. Az alsó- rész | a (d) és (e) csőtoldatokkal van ellátva, j melyek a főtartállyal és a vonalvezetékkel való összeköttetésre szolgálnak; az alsó rész ezenkívül az (f) nyílással (2. ábra) is bír, melybe az elvezető csövet erősítjük meg. Az alsó rész fölső lapján a (g h) (1. ábra) és az (i) nyílások (2. ábra) vannak kiképezve, melyek a főtartállyal, vonatvezetékkel és az elvezető csővel közlekednek. A középső (b) rész, mely a főszelep fészkét képező, kiemelkedő fölülettel bír, a főtartállyal, a vonatvezetékkel és az elvezető csővel közlekedő (j k), illetőleg (l) csatornákkal van ellátva, a mint ez a 7. ábrában látható; a (b) rész közepén továbbá a fő-