24190. lajstromszámú szabadalom • Támasztó golyós csapágy

viejíjeleiit 11)02. évi május hó 10-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24190. szám. V/o/l. OSZTÁLY. Támasztógolyóscsapágy. DEUTSCHE WAFFEN- UND MUNITIONSFABRIKEN CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 deczember hó 2-ika. A találmány tárgya egy támasztógolyós­csapágy, mely minden, a lehetőleg csekély súrlódás, a figyelembe jövő részek, a futó­fölületek stb. kismérvű kopása szempontjá­ból támasztható igénynek megfelel. Ebből a czélból, hogy a súrlódási együtthatót le­hetőleg kisebbíthessük, a csapágyat úgy szerkesztettük, hogy a megtámasztott ten­gely középvonalára merőleges tengelyek körül gördülő golyók pályáinak összes pont­jai a golyóknak az eme gördülési tenge­lyek metszési pontjából szerkesztett érin­tőibe essenek. A futófölület ily alakításánál a golyók tudvalevőleg vízszintes irányban kitérni törekszenek és hogy ezt a kitérést meggátolhassuk, külön berendezések szük­ségesek, mely berendezések alkalmazásá­nál válik csak a futópályáknak a föntebb jelzett alakítása lehetségessé. Ez a beren­dezés abból áll. hogy egy ugyancsak go­lyókra ágyazott futógyűrűt alkalmazunk,­melynek ennek következtében az előbb em­lített golyópályákkal konczentrikusan kell beállania. A jellemzett futógyűrü ágyazá­sánál a következő megfontolások alapján bizonyos föltételeket kell teljesíteni. Ha ezt a futógyűrűt akként rendeznők el, hogy a golyókkal ezek nyugalomban lévő sarkai­nak megfelelő magasságban érintkeznék, illetőleg, hogy a futópálya vagy ennek érintőfölületei a megtámasztott tengely kö­zépvonalával párhuzamosak volnának, ak­kor a futógyűrű mozgása nem volna elég biztos, a mennyiben az a sugárirányban ki­térni törekvő golyósorra a kellő ellennyo­mást nem gyakorolhatná. Ennek következ­tében a futógyűrű nem maradna mindig biztosan ugyanabban a helyzetben és így magában a csapágyban sem volna az egyen­súlyi állapot eléggé biztosítva. Ezt akként kerüljük el, hogy a meglévő reakcziónyo­mást oly módon hasznosítjuk, hogy a sza­badon forgó futógyűrűt a tengely közép­vonalával párhuzamos erő terhelje és hogy az ily módon állandóan konczentrikus hely­zetben tartassék. Ez a föltétel teljesítve van, ha az illető (r) gyűrűt, mint az a csa­tolt rajzon látható, akként rendezzük el, hogy az érintkezési, illetőleg futóföliilete ue essék a golyók nyugvó sarkaiba, vagyis más szóval, ha a golyók érinkezési pont­jaihoz húzható érintők egy kúpfölületet ha­tároznak meg. Ebből az következik, hogy ezt a gyűrűt is golyósorral kell megtá­masztanunk, melyet ugyancsak úgy kell elrendeznünk, hogy a megfelelő érintkezési pontokhoz húzható érintők ugyancsak egy kúpfölületet határozzanak meg. Ekkor a

Next

/
Oldalképek
Tartalom