24176. lajstromszámú szabadalom • Röpítődobbetét a dobsugárhoz ferdén állított tárcsákkal

nem változtathatják meg. A mondottakból kitűnik, hogy a (10) toldatot nem szükséges a (3) csővel erősen összekötni, úgy hogy az a sorozat tárcsái részére csak öszszekötő rudat képez. A toldat tehát ép úgy rendezhető el a tárcsasor külső, mint belső szélén. A 2. ábra (C) tárcsasorának megfelelő 7. ábrabeli módozat abban áll, hogy a tárcsák sarnirok segélyével vannak egymással összekötve és pedig fölváltva belső és külső szélükön. A csukló tehát ezen esetben is azon szélekre van helyezve, melyek a dobtengelyre merőleges síkban fekszenek, habár fölváltva, a középrész és a köpeny közelében, hogy a betét a 7. ábrabeli zeg-zugos alakkal bírjon és tisztítás és hasonló czéljából szalag módjára kiteríthető legyen. Azonban az összes sarnirok ,a belső vagy külső szélen is elrendezhetők. A 8. és 9. ábrában rajzolt módosítás abban áll, hogy a (3) cső vagy az állvány központos részének hosszában egy (17) rúd vagy sín van elrendezve, melynek alsó vége a csőre van erősítve, míg fölső vége lazán a csőre fekszik. A hevederekkel, horgokkal vagy hasonlókkal ellátott tárcsák bedugására a (18) nyílás vagy hasadék szolgál. A (17) sinek fölső, lazán a (3) csőre fekvő végére egy a sineket összetartó (19) gyűrű vagy hasonló van földugva. Ennek eltávolítása után a tárcsák fölülről a sinek alá helyezhetők vagy ugyanezen úton ismét kivehetők, mivel a sín annyi rugalmassággal bír, hogy a heveder a sinek fölfekvőpontja alatt elvezethető. Erre a gyűrűt földugjuk, hogy a sinek a körülforgás alatt kifelé ne hajoljanak. Ha a betétet kivettük, akkor a tárcsák a csőre derékszög alatt álló helyzetet vehetnek föl. E mellett az egész tárcsasorozat lesülyed és a sín hosszában a hasadékban eltolható. Ez által a tárcsasor könnyen tisztítható, a nélkül, hogy a tárcsákat ki kellene venni. Ellenben a ferde helyzetben a tárcsák a hasadék • egész hosszát kitöltik, mivel vastagabb sarnir-szélük nagyobb helyet igényel. A tárcsák ezután mozgathatlanul ülnek helyükön. A 10., 11. és 12. ábrákban föltüntetett módosítás abban áll, hogy mindegyik tárcsa egy (20) tengely segélyével a (21) rúdon forgathatóan van megerősítve, melynek alsó vége a (22) csapban végződik; utóbbi segélyével a (21) rúd a (15) csőkiszélesítés egy szemölcsében elrendezett lyukba van bedugva. A rudakat fölül a 8. ábrabeli módosításhoz hasonlóan egy gyűrű tartja össze, mely gyűrű külső széle meg van hosszabbítva, úgy hogy a belső (23) födelet képezi. Ha utóbbit a dobból kiemelt betétről eltávolítjuk, akkor a rudakat a megfelelő lyukakból kiemelhetjük, mire a rudakon függő tárcsasorozatok víz alá tartva és a tárcsák ide-oda mozgatása által könnyen tisztíthatók. A 12. ábra a kiemelt tárcsasort a vízszintesen tartott rúdról szabadon lefüggő tárcsákkal mutatja. A rúdnak az állványzathoz való erősítése különféle módon történhetik, pl. az által, hogy a rúd alul csőalakkal bír és az állványzat egy csappal van ellátva, melyre a rúd rádugható. A nevezett ábrából világosan kitűnik, hogy ezen betét könnyen tisztítható és egyebekben is könnyen kezelhető, valamint hogy valamely tárcsa vagy egyéb rész hibái könnyen javíthatók. A mi a (4) falak közötti tér körszeletalakját illeti, az a szigorú elméleti alaktól kissé eltérhet. A (4) falak pl. kettősek lehetnek és egymástól bizonyos távolságban állhatnak a tej bevezetésére, úgy hogy a külső oldal befelé meghosszabbítva, a dob közepét nem érinti. A (8) kivágások folytán az (5) tárcsák sem bírnak tökéletes körszeletalakkal, a mihez még az is járulhat, hogy a tárcsák sugárirányú szélei meghosszabbításának sem kell azon ponttal öszszeesni, mely a külső ív középpontját képezi. A tej a (3) csövön át folyik be és a (3) cső alsó kiszélesített részéből a (16) nyílásokon át a (4) falak közé és a tárcsasorozatokba lép be. A sovány tej a dobfalhoz röpíttetik, a (8) kivágások által képezett térben fölemelkedik és a (20) csövön át elfolyik. A tejföl a közép felé egy a (3) cső és a tárcsák belső széle között lévő nyíláson fölfelé áramlik, míg végül a,