24159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéntartalmú és phenolmentes szénhydrogéneknek vízben való oldhatóvá tételére

Megjelent- 1902. évi május lió ő-éii. IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 24159. szám. IV/h/l. OSZTÁLYEljárás kéntartalmú és phenolmentes szénhydrogéneknek vízben való oldhatóvá tételére. KÖNIG SÁNDOR KERESKEDŐ BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 október hó 14-ike. Kéntartalmú, phenolmentes szénhydrogéneknek therapeutikus ezélokra való fölhasználását lehetővé teendő, azokat eddig akként tették vízben oldhatóvá, szulfonálás útján a megfelelő, vízben oldható szulfosavakká illetve ezeknek vízben oldható sóivá változtatták át. Az illető szénhydrogén mulekulájába ekkor bevezetett szulfocsoport 1 azonban annak fiziologiai ható képességét j tetemesen csökkenti vagy teljesen megsemmisíti. A jelen találmány czélja már most a kéntartalmú, phenolmentes szénhydrogéneket^ a milyen pl. az ichthyol előállításánál használt kiindulási anyag vagy a therapeutikus ezélokra használt «illyrin», az imént említett hátrány elkerülésével vagyis fiziologiai ható képességük befolyása nélkül vízben oldhatókká tenni. Ezen eljárás abban áll, hogy a vízben oldhatóvá teendő szénhydrogénhez olajsavas illetve zsírsavas vagy gyantasavas sókat (szappanokat) adunk, mi által a szénhydrogén molekulájára gyakorolt vegyi hatás nélkül, vízben oldható, neutrális, therapeutikus ezélokra értékesíthető terméket nyerünk, mely a hatásos alapanyagot chemiailag j teljesen változatlan állapotban tartalmazza 1 Ezen eljárás, mely a kéntartalmú phonol mentes szénhydrogéneknek eddig ismeretlen és semmikép sem előrelátható azon tulajdonságán alapszik, hogy szappanok jelenlétében vízben oldhatókká válnak, azon ismert eljárással, mely szerint kátrányolajok illetve phenolok és krezolok szappanok segélyével vizes oldatokba hozhatók (lásd a 52129. számú német szabadalmat), semmi közösség nincs, mivel az utóbb említett eljárás tárgyát lényegében hydroxyltartalmú anyagoknak, mint az alacsony és magasabb phenoloknak, különösen a karbolsavak homologjainak, a krezoloknak stb. alkálikus szappanoldatban való föloldása képezi; ez oly eredmény, melynek elérése azon körülménynek tulajdonítandó, hogy az említett hydroxyltartalmú anyagok alkálikus sói már maguk is vízben oldhatók, míg a jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint oldatba hozandó szénhydrogének már helyettesíthető hydroxylhydrogén hiánya miatt is oldhatatlanok maradnak alkáliákban. A jelen találmányi eljárásnak gyakorlati foganatosítását illetőleg megjegyezzük, hogy a vízben oldhatóvá teendő kéntartalmú, phenolmentes szénhydrogéneket, például az ichthyol előállításánál kiindulási anyag gya-MAGY. SZABADALMI