24150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés töménykénsavnak ólomkamrák nélkül való előállítására

osztás folytán az utóbbiak erősen fölhevít­tetnek s egyszersmind a forró kemencze­gázokból is tetemes meleg elvonatik, mielőtt azok a tisztítóba juthatnának. Azon tisztátalanságok, melyeket az égési termékek tartalmazhatnak, a következők, úgymint: először kénsavanhydrid (az elége­tett kénnek 20—25°/o-a), az arzenes, anti­monos és szelenes savak anhydridjei, továbbá mechanikai úton magukkal ragadt részecs­kék, mint vas, desztillált kén, czink, ólom, thallium. Azon czélból, hogy a kénsav és az arzénes savak anhydridje kondeuzáltas­sék, a gázoknak hidegeknek kell lenniök és hőmérsékletüknek a 30° C-t nem szabad meghaladnia. Hogy a gázok ezen hőfokra húttessenek, olyan öntöttvasból készített cső­sorozaton vezetjük azokat keresztül, melyek­nek mindenike egymással szemben konczen­trikusan elrendezett két (3) és (4) részből áll 3. ábra). A (3 4) csőrészek között föntmaradó gyűrűs térben keringő gázokat egy részről a (3) csőnél kívülről, de más részről az ezen czélból mindkét végénél nyitott (4) csőnél belülről is élénken lehűti a légköri levegő. A (6) válaszfal (5. ábra) megakadályozza a közelben lévő kemencze kisugárzó melegé­nek érvényesülését. Az így lehütött gázokat ezután a (7, 8, 9) csőrendszeren keresztül alúlról a (10) kokszoszlopba vagy toronyba vezetjük, melyen azok alulról fölfelé keresz­fciilvonulnak és itt tisztátalanságuknak leg­nagyobb részét elvesztik. Ezután a gázokat a találmánybeli beren­dezés leglényegesebb szervéhez, vagyis azon készülékhez vezetjük, mely a tisztítást víz­gőz segélyével eszközli és a gázokból az utolsó tisztátalanságot is kivonja. Ezen tisz­tító készülék áll egy a (10) oszlop közelé­ben elrendezett s az utóbbival egy (12) cső közvetítésével kapcsolatban álló (11) oszlop­ból vagy toronyból (5. ábra), melybe a gázok alulról hatolnak be. Ezen (11) oszlop bel­sejében a (13 14) tányérok oly módon van­nak elrendezve, hogy a gázok majd az egyik tányér központi nyílásánál, majd a másik következő tányér szélénél, majd ismét a következő tányér középső nyílásánál kény­szeríttetnek elvonulni, és így tovább, vagyis zeg-zugos útat kénytelenek megtenni. A gőz az oszlop alsó szakaszánál a (15) fúvókákon keresztül lép be és elegyedik a (17) csövön át betóduló gázokkal, melyek a föntebb is­mertetett zeg-zugos útat teszik meg az aknában alulról fölfelé és e közben meg­tisztítatnak, azonban nedves állapotban hagyják el ezen oszlopot. A hideg gázokkal való érintkezés következtében a gőz kon­denzáltatik és a kondensvíz a (13 14) tányé­rokban gyűleinlik össze s a készülék fölső részében alacsony hőmérséklettel bír. Ezen összegyűlemlett kondensvízet azután csövek segélyével vagy bármely más módon egyik tányértól a másikhoz lefelé vezetjük, miköz­ben az a kénessavnak tisztátalanságát föl­veszi és az oszlop aljához való közeledés alkalmával mindinkább fölmelegszik, úgy hogy mire leér, már körülbelül 100° C. hő­mérséklettel bír. A (11) oszlop alsó szaka­szának fűtésére azonkívül még egy (18) kigyó van alkalmazva. A kondensvíz lebocsá­tására egy (19) cső van alkalmazva, mely kondensvíz eltávozása alkalmával a gázok­ban lévő tisztátalanságokon kivül még az S02 nyomait tartalmazza. A (11) tisztítóból való távozása után a gázok egy (20) csövön át a (21) szárító oszlopba vezettetnek, a mely kokszszal van megtöltve. Ezen (21) oszlop fölött egy (23) tartány foglal helyet, melybe (22) csövön át konczentrált kénsav vezettetik s ez a (24) csődarabok segélyével finom eső alakjában vezettetik a (21) oszlop tartalma fölé, úgy hogy az a vele szemközt áramló gázoktól minden nedvességet elvon. Az ilyen módon megtisztított és megszá­rított gázok a (25) csövön keresztül a ke­menczegázok által hevített (26) kontaktus­kamrákhoz vezettetnek (5. ábra), melyekben az S02 0 vegyűlék kontaktushatás ré­vén, pl. platina-azbeszt vagy hasonlók segé­lyével jön létre. A kamrákba behatoló gázok az ugyanazon kamrákból kiáramló gázok által is melegíttetnek. Valamennyi kamra vízszintesen álló (30) válaszfalakkal van föl­szerelve (1. és 5. ábrák), melyek a kontak­tushatást előidéző anyagot hordják. A (27) csöveken belépő gázáram tehát meánder-

Next

/
Oldalképek
Tartalom