24144. lajstromszámú szabadalom • Újítás ékezetes nagybetűket tartalmazó sorsjegyeken és berendezés ezek előállítására

Megjelent 1 í)02. évi május lió 5-én. MAGY. SZABADALMI IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 24144. szám. IX/e. OSZTÁLY. Újítás ékezetes nagy betűket tartalmazó sor jegyeken és berendezés ezek eló'állítására. THE LINOTYPE COMPANY LIMITED CZÉG LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 julius hó 8-ika. A 20607. számú magyar szabadalomból az egy testben öntött betűsorokon eszközölt oly újítás vált ismeretessé, mely lehetővé teszi, hogy az illető sorban előforduló és ékezet nélkül öntött nagy betűt ékezhessük, mely czélból az előző betűsort egy horonynyal látjuk el és ebbe az illető nagy betű ékezésére szolgáló ékezőjegyet toljuk be, mely esetben a horony mélységét és az ékezőjegy vastagságát akként szabjuk meg, hogy az utóbbi kifelé fordult oldala a hornyolt sor megfelelő oldalával egy síkba essék. A találmány szerint az ékezet előállítására szolgáló formaüreg az illető nagy betű anyabetújén van kiképezve, minek az a következménye, hogy az ékezet is egy darabot képez a betűsor többi részével. Ennek az újításnak a különálló ékezet alkalmazásával szemben előnye először az, hogy az ékezet a megfelelő nagy betűvel szemben mindig a helyes állásba kerül; másodszor, hogy az ékezet és a betűsor nem válhatik el egymástól, minthogy azokat a betűtestet képező ólomtömeg egymással szorosan összeköti, harmadszor az, hogy ha a rendesen egymás mellett álló sorokat egymástól elválasztjuk, az ékezet ki nem eshetik; negyedszer az, hogy ékezetjegyek nem sérülnek meg oly könnyen, mint a rendkívül törékeny különálló ékezetjegyek és végűi ötödször az, hogy a különálló ékezetjegyeknek a hajón összeállított sorok között lévő hézagokban való elhelyezésével járó munka el van kerülve. A sorral együtt öntött ékezet a sor fölületén természetesen kihajlik. Azonban valamely öntött sornak, — akár fordul elő abban ékezetes nagy betű, akár nem — két hosszanti élén mindig van egy vékony öntési bordája, mely a betűtest formájának és az anyabetűnek érintkezési helyén keletkezik és mely, ha azt el nem távolítanók, megakadályozná azt, hogy két szomszédos sor szorosan egymásra feküdjék. Ezért az öntés útján előállított sorokat egy pár kés között vezetjük át; ezek a kések a sor két oldalán, egymástól a kellő távolságban vannak elhelyezve. Mikor a kés, mely a sor ékezetes oldalán mozog, az ékezetet éri, a sortól eltávolítandó, nehogy az ékezetet is eltávolítsa, hanem hogy a sor megfelelő oldalán az illető szakaszon eltávolodásánál a bordát meghagyja. A találmányunk szerint azonban kés gyanánt oly forgó körkést alkalmazunk, melynek alko-