24086. lajstromszámú szabadalom • Újítás gázizzófényű lángzókon

Megjelent 1902. évi május hó 2-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24086. szám. Ilid. OSZTÁLY. Újítás gázizzófényű lángzókon. JULIUS PINTSCH CZÉG BERLINBEN A szabadalom bejelentésének napja 1901 október hó 30-ika. Gázizzófényű lángzóknál, különösen nagy fényerősségű és intenziv-lángzóknál ismeretes az a hátrány, hogy a lángzósüveg dróthálója igen gyorsan elsalakosodik, illetve elég. Ezt az elsalakosodást vagy elégést az ily lángzók lángja által fejlesztett nagy hő idézi elő, a mennyiben a lángok közvetlenül a lángzófej dróthálója fölött létesülnek. Találmányunk tárgya már most a drótszövet gyors elpusztulásának megakadályozását czélozza, a mit úgy érünk el, hogy a lángot egy külön légáram segélyével a drótszövetről kissé magasabbra emeljük, illetőleg lefújjuk, úgy hogy a láng nem hathat többé közvetlenül a szövetre. A csatolt rajzon egy ily gázizzófényű lángzó metszetben van ábrázolva. A lángzófej csövében a (b) henger van elrendezve, úgy hogy közte és az (a) lángzócső között egy gyűrűalakú üreges tér keletkezik; a (b) henger fölül közvetlenül a lángzósüveg (c) dróthálója alatt végződik, alsó végén pedig akként van meghajlítva, vagy egy karimával ellátva, hogy a gázlégkeverék nem juthat a lángzócső és a (b) henger közötti térbe. A gyűrűalakú tér alsó végén az (a) lángzócsőben (d) lyukak foglalnak helyet, melyeken át levegő áramolhat az üreges térbe. A (d) lyukakhoz a levegő a lángzógalléria (e) lyukain át jut. Az a légáram, mely a (d) lyukakon és az említett üreges téren át a lángzósüveg dróthálójához jut, a lángot kissé megemeli, úgy hogy ez nem marad többé közvetlen érintkezésben a dróthálóval s így ez utóbbi nincs többé kitéve oly intenzív hőnek, mint az eddigi lángzóknál. Ez a külön légáram a láng fényerősségét is fokozza, a mennyiben ezen légbevezetés által a gázlégkeverék jobban elég; azonkívül a drótszövet elégése és ennek következtében a fényerősség csökkenése azért nem állhat be, minthogy a drótszövetszemek keresztmetszete elégés következtében többé nem kisebbedik. A fönt említett lángzóknak még az is hátrányuk, hogy az izzóharisnya alsó végét a heves légáram elszakítja, a mi különösen a láng meggyúlásánál történik meg gyakran. Gázizzófényű lángzóknál, különösen pedig nagy fényerősségű és intenziv-lángzóknál a heves légáramot tudvalevőleg a lámpahenger szívóhatása idézi elő; a levegő tudvalevőleg az (e) galléria lyukain át jut az izzóharisnya külső fölületére és ez a meggyújtásnál lökésszerűen, illetve oly hevesen történik, hogy az izzóharisnyának a lángzó-