24076. lajstromszámú szabadalom • Újítás elektromos energia távközlésre szolgáló eljáráson és berendezésen
Ismeretes tény, hogy a fémvezetők elek tromos ellenállása azon mérvben működik, a melyben azoknak hőmérséke emelkedik; ezen fölismerésből kiindulva, az elektrotechnikusok már rég arra törekszenek, hogy az elektromos készülékek csévéinek és más részeinek üzemközben való fölhevítését megakadályozzák : Kísérletek alapján már most azt találtam, hogy ha azon áramkört, melyben a szabad oszczillácziók ébresztendők, alacsony hőmérséken tartjuk, akkor a benne ébresztett oszczillácziók igen jelentékenyen erősbödnek és tartamukban meghosszabbodnak, mi által oly előnyöket érünk el, melyeket eddig lehetetleneknek tartottak. A jelen találmány szerint már most az ily áramkörben az oszczillácziók intenzitását és tartamát az által fokozzuk, hogy az említett áramkört alacsony hőmérsékleten tartjuk. A gyakorlati czélokra szolgáló készülékeknél eddig általában csak nagy hőveszteség elkerüléséről gondoskodtak, míg az oszczillácziók intenzitásának befolyásoltatására alig vagy egyáltalában nem gondoltak, sőt az áramkörbe rendszerint ennek szabad önvibrácziójának tekintetbevétele nélkül önkényesen megválasztot frekvencziájú impulzusokat küldtek és a rezonanczia fokozását határozottan kerülték. A jelen találmány már most első sorban nem is az energiaveszteség megakadályozását, hanem egy teljesen új és hasznos eredmény elérését czélozza, nevezetesen a szabad oszczilláczió intenzitásának és tartamának a lehető legnagyobb mértékben való fokozását. A jelen találmány tárgya tehát mindazon esetekben haszonnal alkalmazható, melyekben ily specziális czélok lebegnek szemelőtt, bár az más esetekben is előnnyel alkalmazható. A jelen találmány gyakorlati foganatosításánál a legalkalmasabb és legjobb mód abban áll, hogy a szabad vibrálásra képes -áramkört vagy vezetőt az által tartjuk meg -alacsony hőmérsékleten, hogy azt valamely alkalmas fogyasztó keverékkel vagy közeggel, pl. cseppfolyósított levegővel vesszük körül, a mikor is a legjobb eredmények elérése czéljából az áramkört akként szerkesztjük, hogy a lehető legnagyobb önindukczióval és a gyakorlatilag lehetséges legkisebb ellenállással bírjon és ezenkívül a már ismeretes egyéb szerkezeti követelményeknek is a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen. így pl., ha az energiának bármely czélból eszközölt távközlése természetes médiumon át történik és a küldő és fölfogó vezetők egyrészt a földdel, másrészt egy-egy szigetelt végvezetékkel vannak összekötve, akkor ezen vezetők a közlendő oszczillácziók hullámhosszának egy negyedrészével teendők egyenlőknek. A mellékelt rajzban a jelen találmány gyakorlati keresztülvitelére szolgáló berendezésnek egy foganatosítási alakja szematikusan van föltüntetve. A berendezés egy küldő és egy fölfogó készülékből áll. Minden egyes készülék egyegy kevés tekerületből álló, ellenállású (A) illetve (Al) tekerccsel van fölszerelve. A küldő készüléknek (A) tekercsét az áramforrással, a forgó készülék (Al) tekercsét pedig a kivánt géppel kötjük össze. Minden egyes készülékben említett tekercsekkel induktív viszonyban egy lapos (B), illetve (Bl) tekercs van elrendezve, melyeknek egyik vége a földbe sülyesztett (C) lemezzel, másik vége pedig a szokásos, szigetelt végvezetékkel van összekötve. A (B Bl) tekercsek a szigetelő anyagból készült (D) tartályokba vannak behelyezve, melyek fagyasztó közeggel vannak megtöltve ós az (A), illetve (Al) tekercsekkel körülvéve. Ezen lapos tekercsek kiválóan alkalmasak szabad oszczillácziók létesítésére, bár ezen czélra természetesen más alakú vezetőket is alkalmazhatunk. Ezek után a berendezés működése könynyen megérthető. Egyszerűség kedvéért tegyük föl előbb, hogy a küldő készülék (A) tekercsében ennek szabad önvibrácziójának tekintetbevétele nélkül önkényesen megválasztott frekvencziájú impulzusokat vagy oszczillácziókat létesítünk, akkor a (B) tekercsben megfelelő