24032. lajstromszámú szabadalom • Gép nyomófolyadék előállítására

- i -elevenereje folytán, melyet az az előbbi túlnyomás által nyert, annyi folyadék áram­lik át, míg a nyomás az explosiótérben körülbelül egyenlő a küllég nyomásával, illetőleg a mennyire egyenlő térfogatok mel­lett a compressió előtt és az explosió után lehetséges. Azáltal, hogy a nyomás a magasnyomású (3) térben ismét emelkedett, a membrán és így a (15) orr is előbbi állásába visszatért. Miután a (4) dugattyúra gyakorolt nyomás megszűnik, a (11) rúgó a (9) emeltyűt ismét visszavezetheti, míg a (13) orr a (15) orron nyugszik, vagyis eredeti helyzetét fölvette. Ezen visszamozgásnál a (14) orr a (24) emeltyűt magával viszi és ennek folytán a kifúvatókészűlék (62) és (63) szelepei egy­másután kinyílnak, úgy hogy az explosió­téren keresztül, az abban esetleg uralkodó túlnyomás megszüntetése után egy légáram fúvatik át, miáltal az explosiótérnek fölső folyadékkal nem töltött része tisztíttatik és hűttetik. A légfék segélyével a szelepek nyitásának időtartama tetszés szerint sza­bályozható. Ha már most a magasnyomású térben a nyomás ismét csökken, akkor a fönt leirt munkafolyamat ismétlődik. Ha ezen gépben gázalakú tüzelőanyagot akarunk fölhasználni, akkor az explosiótér fölső részében pl. egy (78) villamos gyújtó­készüléket alkalmazhatunk és az áramzárást egy az egyik kontaktust mozgató membrán segélyével létesíthetjük, mely membrán kü­lönböző compressiónyomás számára beállít­ható. Ezen gyújtókészülék a fönt leírt szénpor tüzelcs mellett is alkalmazható, hogy biztonsági gyújtó gyanánt szolgáljon, ha valamely ok miatt a compressió alkal mával öngyújtás nem állana be. Miután még ekkor is lehetséges, hogy egy gyújtás elmarad, oly czélból, hogy ugyanazt a hatást, melyet különben az explosió hoz létre, nyomóléggel érjük el, a (31) csőből egy az explosióterbe vezető (79) csövet ágaztathatunk el, melybe egy (80) csap (1. és 5. ábra) van beiktatva. Ezen csap a nyomásnak a (3) térben való további csök­kenésénél és a (16) emeltyűnek ezáltal oko­zott erősebb kilengésénél, mely emeltyű e közben a (80) csap (82) emeltyűjének- (81) orrát teljesen fölszabadítja, az így műkö­désbe jövő (83) rúgó által kinyittatik, úgy hogy a (33) nyomólégtartány a (31) cső és a (79) vezeték útján az explosiótérrel kap­csolatba jön és utóbbiba nyomólevegőt vezet. Az explosió után a (80) csap ismét bezárúl, mivel a (82) emeltyű egy a. (9) emeltyű­vel összekötött (84) rúd által ismét eredeti helyzetébe visszavezettetik. Az explosiótér fölső részén alkalmazott (59) elosztó gázalakú tüzelőanyag fölhasz­nálásával a 6. ábrában látható alakban szer­keszthető, a midőn a gázvezetékkel össze­kötött (58) fúvóka magában az elosztóban torkol, mely a fúvóka körül (85) nyílások­kal van ellátva, melyeken át levegő jut az elosztóba. A (4) szelepes dugattyú, mint a 7. ábrából látható, egy külön (86) munkadugattyúval lehet összekötve. Ha az (5) szelep az explosió következtében záródik, akkor a (4) dugattyú azonnal lefelé mozog és pedig akkora nyo­mással. mely az egész dugattyúfölületnek felel meg. Mihelyt azonban az alacsony nyo­mású tér és az explosiótér közötti átfolyás záródott, a (4) dugattyú csak akkora erővel szoríttatik le, mely a munkadugattyú fölü­letének felel meg. Az (5) szelep ezután föl­emelkedik és az alatta levő folyadékot a compressió, illetve explosiótérbe engedi át­folyni. A (6) gyürűsszelep a 8. ábrán látható szerkezettel is bírhat, és a (63) befúvató­szelep akként alkalmazható, hogy a fúvó­légáram nyomása által kinyílik, a mikor a (62) kifúvatószelep már nyitva van, míg ellenben mindkét szelep zárását rúgónyomás végzi. A (6) gyürűsszelep helyett több egy sorban vagy több sorban elrendezett, egy mástól füg­getlenül mozgatható szelep is alkalmazható, mint azt a 9., 10. és 11. ábrák mutatják. Hogy a folyadéknak az explosiótér falain való súrlódása által okozott tölcsérképződé­seket elkerüljük, és ezáltal meggátoljuk, hogy az explosiógázok folyadék szállítása i nélkül a magasnyomású térbe csaphassanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom