24031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zinknek elektrometallurgiai úton való nyerésére

biztosak volnánk, melyik perczben következik be annak képződése. Ezen oknál fogva a czinksók csak a víz szétbontását okozó feszültségnél kisebb feszültség alkalmazásánál nyerhetők. A bevezetéshen említett szabadalmamban leírt eljárásnak a czinkszulfátnál való alkalmazásával tehát nem nyerhetünk tiszta fémes czinkesapadékot, mivel a czinkszulfát szétbontásához szükséges feszültség '235 Volt és a kéndyoxyd alkalmazásával ezen feszültséget csak 1-6 Voltig szállíthatjuk le, melynél azonban a víz szétbomlik; ezenkívül az utóbb említett feszültség magát a kéndioxydot is fölbontja, úgy hogy a nyert czink nemcsak szivacsszerűvé válik, hanem egyszersmind kénnel is vegyül. Ennek elkerülése czéljából a jelen találmány szerint következőképen járunk el: 1. A czinkfénylet pörkölés útján czinkoxyddá és kéndioxyddá alakítjuk. A kéndioxydot vízben vagy az előző elektrolytikai műveletnél nyert lúgban föloldjuk és a fémoxydot szulfáttá alakítjuk. 2. Az ekként nyert czinkszulfátot elektrolyzisnek vetjük alá, még pedig a vizet fölbontó 149 Voltnál kisebb feszültségnél, aminek lehetővé tételére természetesen oldható elektródokat kell alkalmaznunk. Ezen czélra legelőnyösebb rézelektródákat használni, mivel a réznek elektrolytikai úton való visszanyerése legkönnyebben és legszabályosabban foganatosítható. A czinkszulfát elektrolyzisénél alkalmazott készüléket likacsos válaszfallal két részre osztjuk és a czinkszulfátnak gyors keringő mozgást kölcsönözünk oly czélból, hogy a válaszfalon áthatoló rézszulfát miden nyoma kiragadtassék a fürdőből. Az eljárás akként foganatosítható, hogy az elektrolyt fürdőbe való visszatérése előtt a rézszulfáttól teljesen meg legyen fosztva; a leírt műveletnél előnyös 1'35 Voltnyi feszültséget alkalmazni. 3. A 2. alatti műveletnél nyert rézszulfát elektrolytikai kezelését oldhatatlan anódákkal bíró készülékben foganatosítjuk, ahol is | az anódához az 1. műveletnél nyert kéndioxyd oldatát vezetjük, mely a polarizácziót megakadályozza és a rézszulfát szétbontását már 0'4 Voltnál teszi lehetővé. A leírt műveletek kombinácziója folytán tehát a czinkszulfátot 2'31 Volt helyett már 135 Voltnál bonthatjuk el, ha a czinkszulfát pörkölésénél nyert kéndioxydot alkalmazzuk a polarizáczió megakadályozására és a feszültség csökkentésére. Világos, hogy más czinkérczeknél is az említett vagy más redukáló anyagot alkalmazva, ugyanígy járhatunk el és valahányszor a czinksóknak oldhatatlan anódákkal való közvetlen elektrolyzise a redukáló anyag alkalmazása daczára 149 Voltnál nagyobb feszültséget fog igényelni, két, egymást kiegészítő elektrolytikai műveletet fogunk alkalmazni, hogy a czinkszivacs képződését elkerüljük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás czinknek elektrolytikai úton való nyerésére, jellemezve azáltal, hogy az eljárást czinkszivacs képződésének elkerülése és a vizet elbontó feszültségnél kisebb feszültség alkalmazhatása czéljából két műveletben foganatosítjuk, melyek közül az elsőben a czinksót oldható anódák és a vizet elbontó feszültségnél kisebb feszültség alkalmazásával elektrolyzáljuk, a másodikban pedig, mely az első műveletnél használt anódákat képező fém visszanyerését czélozza, oldhatlan anódákat alkalmazunk, melyek körül egy esetleg magából a kezelendő czinkérczből nyert redukáló anyagot tartunk fönn. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, czinknek czinkfényléből való nyerésére, jellemezve azáltal, hogy az 1. műveletnél rézanódákat alkalmazunk és a második műveletnél, mely a réz visszanyerését czélozza, az oldhatlan anódákhoz redukáló anyag gyanánt czinkfényle pörkölése útján nyert kén-i dioxyd oldatát vezetjük. PAH.AS -ÍE8ZVÉNYTAHSA8ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN-