24028. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver szilárd csővel s a gáznyomás által visszalökött ütőszöggel

Az (P) ütőszög visszafelé mozgása az (L) lökőlemez által határoltatik, (1. ábra), mely a (b) hosszhornyoknak megfelő két sze­mölccsel van ellátva s a (B) tokkal 90°-kal való elforgatás által kapcsoltatik össze. Az (D) lökőlemez (v) nyomószögé, mely e köz­ben az (r) csatornába beleesik, megakadá­lyozza, hogy a lökőlemez magától elfordul­jon. A lökőlemez folytatását egy (y) peczek képezi, mely a (H) zárórúgó vezetésére szolgál. : A 7. és 8. ábrán a (z) csappantyú hely- ' zete a lövés előtt, ill. a lövés után van föl­tüntetve. Mint a 3. ábrából látható, az (E) ütőpe­czek egyúttal tölténykivető gyanánt is mű­ködik, amennyiben az (y) vezető peczek megvékonyodó végéhez ütközik, tehát újból előre tolatik. Hogy azonban éles töltény vagy egy elcsettenő töltény is veszély nélkül kive­hető legyen, a töltény fenéklapjának ágya a (D) zárófejben kissé nagyobb átmérővel bír, mint magának a tölténynek fenéklapja, | úgy hogy a (G) töltényvonó a töltényeket az átellenes oldalhoz nyomja, mihelyt azok a csőből kihúzattak (7. ábra) s az (E) ütő- • peczek az (y) vezető peczekhez való ütkö­zése alkalmával a harang széléhez ütközött, minek következtében a töltény a fegyver­ből a nyü irányában (7. ábra) jobbra kido­batik. Az eddigiekben ismertetett berendezésből következik, hogy az (E) ütőpeczek a lövés megtörténte után az 1. ábrán elfoglalt hely­zetéből a 2. ábrán föltüntetett helyzetbe visszalöketik, anélkül, hogy a csappantyú a töltényhüvelyből kinyomható lenne. Az (E) ütőpeczek visszalöketése követ­keztében az aránylag nehéz (F) ütőszög erősen hátrataszíttatik, miközben a föntebb ismertetett (n, q) forgató részek a závár­zatot kireteszelik, míg a golyó ez alatt a cső torkolatát már elhagyta. A visszalökött (F) ütőszög tehetetlenségi nyomatéka oly nagy, hogy a závárzat kire­teszelésének eszközlése után nemcsak a (C) záróhengert viszi magával oly messze hátra, mint azt a 3. ábra mutatja, hanem a (H) zárórúgót (ütőrugót) is annyira összenyomja, míg csak az (L) lökőlemezhez nem ütközik, mire a (H) rúgó kinyúlása következtében azonnal ismét előre taszíttatik s a (C) záró­henger, miközben egy új töltényt visz ma­gával, elreteszeltetik. Erre az (F) ütőszög orr alakú kiugrásánál fogva az (m) elcsattanó csapon fennakad, hol ez utóbbi bármily elcsattantó szerkezettel állhat kapcsolatban. Ha az elcsattantó csap az első lövés után még egy másik alkalmas elcsattantó szer­kezet elrendezése következtében folytonosan tartatik, az elcsattantott helyzetben ezen fegyver mint mitrailleuse fog működni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő lőfegyver szilárd csővel s a gáznyomás által visszalökött ütőszöggel, jellemezve az által, hogy az (E) ütőpe­czek csak a rajta elrendezett kötésig löketik vissza, hogy a csappantyúnak a töltényhüvelyből való kidobása elkerül­tessék, a hol az ütőpeczek ezen vissza­dobatása az (F) ütőszögre átvitetik. 2. Az 1. igényponttal védett lőfegyverrel kapcsolatban egy bemélyített haranggal bíró töltényhüvely, melynél a (z) csap­pantyú a gáznyomás nagyságának meg­felelő mélységben helyezhető el a töl­tényhüvelyben. 3. Az 1. igényponttal védett lőfegyver egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy az (E) ütőpeczek a závárzat visszalökése alkalmával a (H) ütőrúgó (Y) vezetőpecz­kéhez ütközik, mely rúgó által újból előre taszíttatik és élesen lesarkított élé­vel a töltény fenéklapjához ütközve, mint tölténykivető működik anélkül, hogy a csappantyúhoz hozzáférhetne. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RáaZVÉNYTÁHSAHÁO NYOMDÁM BUOAPESTÉf

Next

/
Oldalképek
Tartalom