24028. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver szilárd csővel s a gáznyomás által visszalökött ütőszöggel

.*!eljelent lí)02. évi április hó 21 -én. MAGY. KIR SZABADALMI H I VATA L SZABADALMI LÉTRAS 24028. szám, XIX/a. OSZTÁLY. Önműködő lőfegyver szilárd csővel s a gáznyomás által visszalökött ütőszöggel. G. ROTH CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 szeptember hó 25 ike. A jelen találmány tárgyát képező lőfegy­ver önműködő volta a gáznyomás kihasz­nálásán alapul, mely az ütűszöget vissza­záróhenger kireteszelésót az íitőszerke­löki s ez által a és visszavezetését, valamint zet megfeszítését idézi elő. Az ily alapon szerkesztett eddig ismere­tes lőfegyvereknél a gáznyomás az egész töltényhüvelyt visszalökte egy kevéssé, hogy az ütőszög a szükséges hátramozdu­lást végezhesse. Ha azonban ezen fogan a­tosítási módot liengerzávárzattal bíró lőfegy­vereknél akarnánk alkalmazni, a töltény­hüvelynek a töltényűrben több mint 1 mm.-rel vissza kellene löketnie, hogy az ütőszögre elegendő nagyságú visszalökő arő fejtes­sék ki. Nagyobb távolságra való visszalökést azon­ban csak hengeralakú töltényhüvely bírhat ki, mivel az átmeneti kúppal és hüvely­nyakkal ellátott töltényhüvely a gázok fe­szítő ereje következtében haránt irányban szétreped. Ennélfogva azt ajánlották, hogy a töltény fenéklapját mozdulatlanul kell hagyni s az iitőszög visszalökését csupán csak a csap­pantyú közvetítésével kell véghez vinni. Ezen esetben számolnunk kell azon hát­ránnyal, hogy a csappantyú a töltényhüvely harangjából kidobatik, minek következtében egyrészt a hátul kilépő lőporgázok marad­ványai a zárvázat összes részein néhány lövés után kéregszerű bevonatot létesítenek, úgy hogy a fegyver további tüzelésre alkal­matlanná válik, másrészt pedig a kidobott csappantyú a fegyver megtöltését hátrál­tatni fogja. Jelen találmány czélja ezen hátrányok és tökéletlenségek megszüntetésében áll, mely czél az által éretik el, hogy az iitőszög mellett még egy külön iitőpeczek talál alkal­mazást, hol ez utóbbinak hátramozdulása oly módon van korlátozva, hogy a csappan­tyú kidobatása s a gáznak hátrafelé való kiszabadulása megakadályoztassák. Hogy azonban az titőpeczekre elegendő nagyságú visszalökő erő legyen kifejthető, mely aztán az litőszögre átvitetik, egy kü­lönleges töltényhüvely talál alkalmazást, melynek harangja olyan kiképzést nyert, hogy a csappantyú nem fekszik, úgy mint eddig, a töltény fenéklapjával egy síkban, hanem a szükséghez képest 1—3 mm. mé­lyen, esetleg még mélyebben nyugszik a töltényhüvely harangjában. Minél nagyobb az ütőszög által végzendő munka, annál mélj ebben kell a csappan­tyúnak ülnie, azonban, hogy a csappantyú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom