24018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép gobelinek és gobelinszerű szövetek előállítására

rinti mustra szövésénél a mutatók beállí­tását a szövet bal szélén megkezdve, a (2) mutatót előbb a (4) pontban és a (3) mu­tatót az (5) pontban állítjuk föl. Ha már most a Jacquard-gépet elindítjuk, akkora (2 3) mutatók közötti vagyis a (4 5) vo­nalat metsző lánczfonalak szádja fog meg­nyílni, melyen egy második munkás egy bi­zonyos szinű vetülékfonalat egyszer vagy (váltakozó szádnál) többször átfűz. Ezután a (2) mutatót az (5) és a (3) mutatót a (6) pontba állítjuk, mely pontok közé egy az előbbitől eltérő színű vetülékfonal szö­vendő (1. ábra). A Jacquard-gép működte­tésénél most az 5—6. pontok között fekvő lánczfonalak szádja nyílik meg, melyen az előbbitől eltérő színű vetülékfonalat fű­zünk át egyszer vagy többször. Ha ezen műveletet a minta jobb végéig folytatjuk, akkor, ha mindenkor csak egy vetülékfo­nalat szőttünk be, egy a 4., 5., 6. stb. pontok közötti darabokon más-más színű vo­nalat kapunk. Ha a mintát a lánczfonalak (a, berajzolt nyíl) irányában fokozatosan egy-egy vetü­lékvonal vastagságával eltoljuk, a mutató­kat minden egyes esetben egymásután az említett határpontokra állítjuk be és a megfelelő színű vetülékfonalakat az egyes szádokon át fűzzük, akkor a szövetben a mintának hű képmását kapjuk meg. A mu­tatóknak beállítási pontjai egy (x)-edik (7) vetülékfonalnál a 8., 9., 10., 11. stb. pon­tokban feküsznek. Az egyes vetülékfonaldarabokat a szom­szédos vetülékfonaldarabbal való összekö­tés nélkül vezethetjük vissza, mely esetben aztán a szines mezők határain hézag, ille­tőleg hasíték támad, vagy pedig lehet az egyes vetülékfonaldarabokat a szádon való átfűzés előtt az előbb átfűzött szomszédve­tülékfonallal keresztezni, mely esetben két­két szomszédos szines mező szélső lánczfo­nalai egymással összeköttetnek. A 2. és 3. ábrák egy a találmány tár­gyát képező eljárás foganatosítására szol­gáló gobelinszövő széknek hosszmetszetét 5 és részben metszett hátulnézetét tüntetik föl. A (12) lánczfonalak a csévékről a (13) lánczhengeren át a (14) szövethengerhez vannak vezetve és a (15) nyüstökön men­nek át, melyek a (16) súlyokkal vannak megterhelve és a Jacquard-gépnek (17) platináihoz vannak erősítve, melyek példa­képen négy sorban vannak elrendezve. A (17) platinák, mint rendesen, a (18) fe­nékdeszkához támaszkodnak és a rúgós, vízszintes (19) tűkkel vannak összekötve, melyeknek bal vége a (20) tűdeszkán megy át. A platinák emelésére szolgáló (21) ké­sek a (22) emelőkerethez vannak erősítve, mely a (23) sínek és a (24) emeltyűszer­kezet közvetítésével a (25) lábitó segélyé­vel megemelhető. A platinák bekapcsolá­sára két, (26 50) lábitó szolgál, melyek kö­zül mindegyik egy-egy rúgós (27 28) ke­rettel van összekötve. A (27 28) keretek a (29 30) zsinegek segélyével két, a Jacquard-székben ágya­zott (31 32) kerettel vannak összekötve, melyek közül az egyik, a (31) keret az első és a harmadik, a másik, a (32) keret pedig a második és negye­dik sorban lévő platinákat (27 28) ke­retek hatása folytán rendesen olyan hely­zetben tartja, melynél a platinák a (21) kések hatáskörén kívül állanak. A Jacquard-gép mögött négy (33 34 35) és (36) henger (2. és 3. ábra) van elren­dezve, melyek a szövendő mustrának meg­felelő színekben vagy egyszerűbben csak körvonalakban előállított (48) papírmin­tát (2. ábra) vezetik, mely a (33) henger­től a (34 35) szorító hengereken át a (36) hengerhez megy és akként van beigazítva, hogy a rajta képzelt vetülékfonalak a kész szövet valódi vetülékfonalaival párhuzamo­sak. A (20) tűdeszka- (3. ábra) előtt a két (37 38) tolóka van elrendez/e, melyek a 141) fogantyúk segélyével a (39 40) veze­tékekben a szövőszék szélességében eltol­hatók és egy-egy (2 3) mutatóval (2., 3. ábra) vannak ellátva, melyeknek csúcsa a (48) mintát majdnem érinti, j Ha már most a (37) és (38) tolókat (3. ' ábra) a találmány tárgyát képező eljárás­nak megfelelően akként állítjuk be, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom