24013. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízjárműveknek különböző szintben lévő víziutakra való átvitelére vízfogyasztás nélkül

4. ábra függélyes hosszmetszet a 2. ábra C—D vonala szerint. Az úszó vízszintes sík szerint vett ke­resztmetszetei sokszögű vagy görbe vonalú idomok lehetnek. A találmány tárgyát képező berendezés­nek példaképen leírt kiviteli alakja a kö­vetkező módon van szerkesztve. A falazatból, vasbetétes betonból vagy vasból készült (a) zsilipkamra a (b) zsi­lipkapú útján az alsó vízzel és a (c) zsi­lipkapú útján a fölső vízzel közlekedhetik. Az (a) zsilipkamrában a (d) úszó foglal helyet, melynek a fölső és alsó zsilipka­puk folytatásába eső (e) és (f) áteresztői vannak. Eme áteresztők lehetővé teszik, hogy a hajók az úszó legmagasabb ille­tőleg legmélyebb állásánál a kamrába be­ússzanak. Az (a) zsilipkamra mellett több (g h i k 1 m) tartály van egymás fölött elrendezve, ezek száma a zsilipemelő ma­gasságától függ és egy bizonyos magas­ságú vízoszlopot tartalmaznak. Az (a) kamra alsó vizében a (d) úszó úszik, me­lyet vízszintes, a tartályokban lévő víz­szintjével egy magasságban lévő (n o p q r s) falak annyi rekeszre osztanak, a hány tartály van alkalmazva. Az úszó alapfölü­lete az emelőmedencze fölületének sokszo­rosa és annál nagyobb, minél több tartá­lyunk van. Az úszó rekeszei a megfelelő víztartályokkal állanak kapcsolatban, a rajz szerint (t) csövek útján, melyekből az (u) csövek a megfelelő tartályba, a (v) csö­vek az ehhez tartozó rekeszbe vezetnek, úgy hogy az úszó emelkedésénél és sülye­désénél a csövek az (u) és (v) csövek kö­rül forognak. Ez a berendezés olyan is le­het, hogy az úszó a cső mozgásának lehe­tővé tételére oldalirányú elmozdulást vé­gezzen, de lehet az eltolódást a csövek ama részein is létesíteni, hol azok a rekeszekbe és tartályokba belépnek. Ha már most az úszót — pl. a nyomóhengerrel — terhel­jük, az némileg.a vízbe merül. Ennek kö­vetkeztében a tartályokból víz folyik az úszó rekeszeibe, úgy hogy az úszó a ter­helés nagyobbodása következtében folytono­san mélyebbre és mélyebbre sülyed, a zsi­lipkamrában lévő víz színe pedig annyiszor gyorsabban emelkedik, ahányszor^sa az úszó fölülete az emelő medencze fölületének. A zsilipkamra fölülete, az úszó fölülete és a medencze fölülete oly viszonyban van egy­mással, hogy a mint a terhelést meg­szüntetjük, az úszó bármely helyzeténél egyensúlyban legyen. Az említett fölületek a tartályok és az úszó rékeszei között lévő kapcsolatnak megfelelően vagy az úszó egész magasságán azonos, vagy pedig vál­tozó. Ha az úszóban a vízszint sülyesztjük, a folyamat az ellenkező módon megy végbe, a mennyiben ekkor az úszót fölfelé moz­gató erő hatása alá vetjük. Ekkor a víz az úszó rekeszeiből kifelé folyik, míg azok teljesen ki nem ürültek és az úszó újból a legmagasabb állását nem foglalja el. Az úszó mozgását az által is megindíthatjuk, hogy a zsilipkamra vízszinének emelésé­nél a zsilipkamrából kevés vizet kifolya­tunk, mikor az úszó terhelés nélkül kezd sü­ly edni, vagy viszont, a zsilipkamrába ke­vés vizet folyatunk be, mikor az úszó emel­kedni kezd. Ha géperőt alkalmazunk az úszó emelésére és sülyesztésére, a vízfo­gyasztás teljesen zérus fog lenni. Hogy a levegőt az úszó kamráiból el­vezethessük, (w) csöveket alkalmazunk, me­lyek egyúttal az úszó rekeszeibe való be­jutást és a víz kiszivattyúzását is lehe­tővé teszik. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés vizijárjnűveknek különböző szint­ben lévő viziutakra való átvitelére, víz­fogyasztás nélkül, jellemezve az által, hogy a hajótest emelésére vagy sülyesz­tésére a zsilipkamrában folytonosan egyensúlyban lévő úszó szolgál, oly mó­don, hogy mikor a hajó az úszó belsejé­ben vagy az úszón kívül lévő emelőme­denczébe bejutott, a medencze vízszi­nének emelését vagy sülyesztését az úszó sülyesztésével vagy emelésével vé­gezzük, mely czélból ez a zsilip eme­lési magasságának megfelelően kisebb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom