23986. lajstromszámú szabadalom • Üreges agyagtéglák

Megjelent lí>()íá. évi április lió 423-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 28986. szám. Vin/a. OSZTÁLY. Üreges agyagtéglák. HOLTZSPACH ÉS HERMANN CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 szeptember bő 24-ike. Az építkezésnél előforduló közfalak, födé­mek, padozat stb. könnyebb előállíthatása czéijából utóbbi időben különböző anyagok­ból való üreges lemezeket készítettek, me­lyek azzal a sajátsággal bírnak, hogy a falképzés alkalmával egymás mellé és fölé illesztetvén, bizonyos irányban menő csator­nákat eredményeznek, melyek utólag ön­tetnek ki. Például az 1195. és 8687. számú magyar szabadalmak tárgyaznak ilyen berendezés­sel bíró köveket gypszből vagy czementből, szénhamuból, homokból, kőtörmelékből, vagy ezen amagok keverékéből. Az előbb jelzett szabadalom szerint a kövek csak az össze­kötő éleken köröskörűi menő vájatokkal bírnak, melyek az építés által csatornákat eredményeznek és ugyanazon anyaggal töl­tetnek ki, mint aminőből maga a kő való. A másod ízben jelzett szabadalom tárgya olyan építő üreges lemezekre vonatkozik, melyek vak csatornákkal kombinálva ferde vagy merőleges csatornákkal bírnak, mely utóbbiak a fal fölépítése folytán egymással közlekedő, az egész fal hosszában menő csak ferde vagy merőleges csatornákat eredményeznek, melyekbe feszítő vasrudak helyeztetnek be és amelyek csöppfolyós kötőanyaggal öntetnek ki. Ezzel szemben találmányunk első és fő lényege abban áll, hogy mi nem üreges le­mezeket vagy műköveket, téglapótlékokat, hanem egyenesen a gyakorlatban legjobb­nak bizonyúlt olyan üreges égetett téglá­kat alkalmazunk, amelyekből feszítő rúdak alkalmazása nélkül is a legnagyobb szilárd­sági igényeknek megfelelő falakat építhe­tünk. Találmányunk másik lényege az, hogy az üreges tégláink összeillesztésénél kép­ződő csatornákba öntött kötő anyag meg­merevedése után egymást keresztező osz­lopokból álló merevítőrácsot kapunk, mely a falazatot erőműtani szempontból a leg­kiválóbb tulajdonságokkal ruházza föl. Tégláinkat a mellékelt rajz mutatja; és pedig: az 1-ső ábra alapnézetben; a 2-ik ábra oldalnézetben; a 3-ik ábra hosszmetszetben; a 4-ik ábra távlati nézetben. Az összekötő élek fölületei köröskörűi (A) vájattal bírnak, melyek falképzés alkal­mával vízszintes és erre merőleges irány­ban egymással közlekedő csatornákat ered­ményeznek. Ezenkívül a tégla hosszélére merőleges vagy ferde irányú (B, B', B'') csatornákkal látjuk el tégláinkat, melyeket utólag — szintén minden vasmerevítés mel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom