23981. lajstromszámú szabadalom • Bádogfödés

Megjelent lí>()íá. évi április lió 409-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 23981. szám. VlII/b. OSZTÁLYBádogfödés. JANCSÓ ISTVÁN ÉPÜLET- ÉS DlSZMÜ-BÁDOGOS SZOLNOKON. A szabadalom bejelentésének napja 1901 október hó 29-ike. Jelen találmány tárgyát oly bádogfödés képezi, melynél a bádogtető elemeit alkotó szomszédos lemezek összekapcsolása minden külön segédeszköz nélkül, csupán a lemezek visszahajlított éleinek segélyével történik. Ennek következtében a tető előállítása alkalmával a lemezeknek szögezés czéljából való mindennemű átlyukasztása elkerüttetik, úgy hogy az egyes lemezek folytonossága sehol sincs megszakítva. Mivel továbbá a lemezek összekapcsolásához semmiféle különálló segédeszköz nem szükséges, melyeket rögzítés czéljából a födélzet favázához kellene szögezni, az egész tető folytonossága csakis az egyes lemezek összekapcsolási helyein van megszakítva, s ily módon míg az időjárás viszontagságai ellen kellő biztosítékot nyújt, addig előállítása is a lehető legegyszerűbb és leggazdaságosabb módon eszközölhető. A mellékelt rajzlap: 1. és 2. ábrája a találmány szerinti bádogfödés egy foganatosítási módját tünteti föl fölülről nézve és keresztmetszetben, míg a 3. ábra hosszmetszetet mutat. A 4. és 5. ábrán egy némileg módosított kivitel van bemutatva. A derékszögű négyszög, rhombus vagy más alkalmas alakú (1) fémlemezek baloldali széle először merőlegesen fölfelé, azután pedig (2) hengerköpeny vagy tekercs alakban kétszeresen vissza van hajlítva, oly módon, hogy ezen visszahajlított rész végső (3) szakasza vagy éle czélszerűen függélyes iránnyal bír. A szomszédos lemez jobboldali széle szintén hengeres alakban van visszahajlítva oly módon, hogy ezen (4) hengerköpeny a szomszédos lemez (2) hengeres hüvelyében foglaljon helyet (2. ábra). Ezen összekapcsolás folytán oly átfödés áll elő, mely úgy az eső- vagy hóvíz behatolása, mint a szélviharok hatása ellen is kellő biztosítékot nyújt. A függélyes lemezsorok összekapcsolása a 3. ábrán föltüntetett hosszmetszetből teljesen megérthető, úgy hogy annak bővebb magyarázata fölösleges. A 4. és 5. ábrán föltüntetett kiviteli alak csak annyiban különbözik az előbbitől, hogy a lemezek jobboldali széle nem hengeralakban van fölfelé hajlítva, hanem először merőlegesen fölfelé s aztán még egyszer vissza merőlegesen fölfelé hajlíttatik, úgy hogy a keletkező (4') csatorna a szomszédos lemez henger- vagy t^kercsalakban visszahajlított (2) részében f glal helyet, s ennek (3) élét magába fogadj (5. ábra).