23971. lajstromszámú szabadalom • Önműködő arató és kévekötő gép

- 6 -tárcsához erősített, ezzel együtt forgó (151) görgő ütközik, hogy a (146) rudat fölemelje. A gép működése a következő: Mialatt a learatott kalászok fölemeltetnek, a (70) tű a 4. és 12. ábrákban föltüntetett hátsó helyzetét foglalja el; a kalászok, melyek megemeltetésüknél a kötő zsineget magukkal emelik, a (32) asztal és a (131) kar között fölhalmozódnak, mely utóbbit a (127) fogas szektor alsó állásába hozta, mely szektornak visszaforgását a (128) záró kerékkel kapcsolódó (129) kilincs megakadályozza. A kéve összenyomatásának előmozdítására még két kis (152) összenyomó szerkezetet (22. ábra) alkalmazunk, melyek meghajlított féinrudakból állanak. Ezen rudak, melyek bizonyos ruganyossággal bírnak, a (34) tartóhoz (4. ábra) vannak erősítve. A kalászok a (78) szabályozót (4. ábra) fölhalmozódásuk mérvében megemelik és ezt a (30) harántrúd körül elforgatják. Bizonyos idő mulva (79) kar (6. és 9. ábrák) a (80) keretbe ütközik és ezt magával meneszti. Mihelyt a kéve elérte a kívánt vastagságot a (78) szabályozó, mely időközben a (78') helyzetbe jutott (4. ábra), annyira elforgatta a (80) keretet (6. és 11. ábrák), hogy ez a (146) rudat kikapcsolja. Az ezen kikapcsolás által elért hatás a következő: 1. Midőn a (80) keret (6. és 11. ábrák) sülyed, (140) karjának (11. ábra) (141) kivágása szabaddá teszi a (142) lemezt és ezáltal a kévét kidobó szerkezetet is. 2. A (144) emeltyű (11. ábra) a (145) kilincsből kikapcsolódik, a mikor is a (146) rúd és a két (154) forgattyú által képezett parallelogramm úgy önsúlya, mint a (153) rúgó hatása alatt sülyed és a (82) és (147) fogaskerekeket egymással kapcsolásba hozza (10. és 11. ábrák). A (14-7) fogaskerék tengelye körül, melyen lazán ül, a (82) fogaskerék által forgásba hozatván, ismét fölemeli és pedig ezúttal teljesen a (80) keretet, mely a (144) emeltyű karra és a (143) görgőre hat, melyeket magával meneszt. 3. A (143) görgő elmozgatása folytán a (86) záró kilincs is szabaddá tétetik és a (87) rúgó (10. és 11. ábrák) behatása alatt kapcsolásba jön a (83) záró kerékkel. Mivel pedig a (83) záró kerék a nyíl irányában (11. ábra) folytonosan forog, most magával viszi a (85) korongot, valamint minden részt, mely a (85) koronggal összekötött (84J hüvellyel áll összeköttetésben. A (146) rúdnak sülyedését még más, oly czélra is hasznosítjuk, mely a jelen találmánynak egyik lényeges jellemzőjét képezi; ez a (23) szállító hevedernek (5. ábra) hirtelen megállítása, mely hevedernek a kéve kötésének és kidobásának egész ideje alatt mozdulatlannak kell maradnia. A hevedernek ezen megállítása, a mi eddig még egyetlen aratógépnél sem történt, igen fontos, a mennyiben nagyon szabályossá teszi a kalászoknak a gépbe való vezetését és megkönuyíti a kötözést, mivel a kéve kötése közben újabb kalászok nem vezettetnek be és így a tű akadálytalanul működhetik és nem kénytelen a kalászok között áthatolni. A szállító heveder megállítása czéljából a (146) rudat (10. ábra) a parallelogrammot képező két (154) forgattyúkar segélyével a gép keretéhez erősítjük. Az alsó (154) forgattyúkar a vízszintes (155) tengelyre van ékelve, mely a gép egyik végétől a másikig terjed és a csuklós parallelogrammot képező (156) emeltyűszerkezet segélyével a (157) tengellyel van összekötve, melyre a (158) bütyökkorong van szerelve. A szállító (160) heugerének (43) tengelyét a (42) fogaskerékbe hajtja, mely a (159) záró kereket hordja. A (160) henger, (3. és 10. ábrák), mely szabadon forog a (43) tengely körül, a (161) korongot hordja, melyre a (162) záró kilincs van szerelve, melyet egy kis rúgó kapcsolásban tart a (159) záró kerékkel. A forgás iránya a 10. ábrában nyíllal van jelölve. Midőn a bütyökkorong a 10. ábrában föltüntetett helyzetben vau, az a (162) kilincset nem érinti, a miért is ez kapcsolódásban marad a záró kerékkel, úgy hogy ez magával viszi a (161) korongot és ezzel együtt a (160) hen-