23971. lajstromszámú szabadalom • Önműködő arató és kévekötő gép

— 2 — fogunk nevezni, hátsó helyzetében van föltüntetve. A 13. ábra ugyanazon szerkezetet láttatja a tü mellső állásánál. A 14. ábra a tűnek ki- és bekapcsolását foganatosító bütyökszerkezet nézete. A 15. ábra a kalászszedő henger helyze­tét szabályozó szerkezet elölnézete. A 16. ábra ugyanennek oldalnézete. A 17. és 18. ábrák a kalászemelőknek oldal-, ill. elülnézetei. A 19. ábra a kéveszállító szerkezet oldal­nézete. A 20. ábra az összenyomó készüléknek távlati képe. A 21. ábra kéve szabaddá tételére szol­gáló keret távlati képe. A 22. ábra részletrajz. Az 1. és 2. ábrákban föltüntetett, a von tatásra szolgáló automobil (1) keretére az automobileknél szokásos hajtó szerkezet van szerelve. A (2) mótor a szokásos módon a (3) futó kerekeket forgatja; a (4) szekrény (2. ábra) a kerékáttétel ki- és bekapcsolására szolgáló szerkezetet veszi körül. Az auto­mobil hátsó részén az (5) vezető kerekek vannak elrendezve, melyek kormányzására a 2. ábrában föltüntetett, ismeretes elren­dezésű szerkezet szolgál. A 3. és 5. kere­kek, mint minden mezőgazdasági gép kere­kei, megfelelő széles koszorúval birnak, a keréktalpon pedig a szokásos kiugrások vannak elrendezve. A differencziális hajtó szerkezetet beburkoló szekrényből kinyúló (6) tengelyre a (7) lépcsős korong van ékelve, mely szíj segélyével a (9) transzmissziós tengelyre ékelt hasonló alakú (8) szíjkorong­gal van összekötve. A (9) tengely az (1) kereten túlnyúló végén a karimás (10) ko­rongot hordja, mely forgását szíj segélyével az arató gép (12) hajtó tengelyére ékelt (11) koronggal közli. A (6) tengelyt hajtó szerkezet független a hajtó tengelytől, miért is az arató gép munkasebessége teljesen független a gép haladó mozgásától. Az arató gép részei a (13) fa keretre vannak szerelve, mely a (14) merevítő (3. ábra) rudakkal van ellátva. Ezen keret mellső része a (15) görgőkkel a talajon csúszik. Az automobil (1) fémkeretének (1. ábra) mindegyik oldalához egy-egy há­romszögletes (16) rész van erősítve, mely (17) nél a pl. U-vasból készült (18) rúddal van összekötve. Ezen rudak az (1) keret hátsó végétől, a hol is a (19) harántrúgó (2. ábra) által hordatnak, az arató gép (13) keretének majdnem mellső végéig nyúlnak és ezen kerettel a (20) csapok segélyével vannak összekötve. A (13) keret hátsó részén a (21) emelő (1. ábra) csavar van ágyazva, melynek se­gélyével a (13) keretnek hajlását a (18) rudakhoz képest szabályozhatjuk és mellyel a keretet szükség esetén oly helyzetbe hozhatjuk, melynél (15) görgők a talajt nem érintik. Ezen elrendezésnél az arató gép súlyának legnagyobb része az automobilén nyugszik, minek következtében a gép stabilabb és a (15) görgők nem nyomódnak a talajba. A (13) kereten a (22) szekrény (3. és 5. áb­rák) nyugszik, melyben a végnélküli (23) szállító heveder (5. ábra) van elrendezve. A (22) szekrényt az idomvasból készült (24) keret veszi körül, melyhez az oldalas (25, 26) keretek vannak erősítve, mely utóbbiak­hoz a gép működő részeit hordó (27, 28, 29, 30 és 31) haránt rudak vannak szerelve. A (25, 26) keretek között, a (27 és 31) harántrudakon az áttört vaslemezből készült (32) asztal (5. ábra) nyugszik, melyen a kalá­szok oly mennyiségben helyezkednek el, a mint azok az elevátorkarok által odaszállít­tatnak. A (32) asztal a gép alsó része felé nyúló (33) falban (5. ábra) folytatódik, mely a (24) kerethez van erősítve. A (33) fal fölött szintén áttört vaslemez bői készült (34) asztal (4. ábra) van elren­dezve, mely a (28) harántrúdhoz, a (26) keret­hez és a (30) harántrúdhoz van erősítve. A (11) korong segélyével működtetett (12) tengely mozgása a (35 36) kúpkerekek (3.ábra) közvetítésével a (37) tengellyel közöltetik, melyet a következőkben főtengelynek fogunk nevezni. Ezen (37) főtengely a gép egyik végétől a másikig terjed és több a (24) ke­retre szerelt (38) csapágyban forog. A (37) főtengely (3. ábra) a (39) lánczkereket hordja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom