23968. lajstromszámú szabadalom • Síkszita horizontális körpályán mozgatott szitákkal

- 2 -felé gyül össze, mely azután ugyanolyan utat, mint az első gyüjtőfenék fölött tesz meg, a mellett az (el) nyílásnál a durvább részt leadja, míg a finomabb rész a (dl) szita fölött való elhaladása után az (fl) fenékre gyül és a (gl) csatornán keresztül a harmadik (d2) szitára kerül, míg végre a balmenetű spirál segélyével a szita közepe felé jut. Ezen művelet mindaddig ismétlődik, míg az őrlemény a kellő finomságot el nem érte. Hogy egy finomra elosztott őrleményt csakugyan nyerhessünk, hogy tehát az előírt utat kellően betarthassuk, szükséges az egyes sziták közé, a tengely használatánál fogva, a kefe fölvételére szolgáló agyba öntött vasból készült (h) tömszelenczeszerű csövet elrendezni. Az őrlemény szállítási sebesség fokozása és a pálya egész szélességének az őrleménnyel való kitöltése czéljából, a spirálalakú pályának külső falát, a középponttól kezdve nem egy szabályos görbe vonalban képezzük ki, hanem úgy, hogy az egész pálya szegleteket képezzen (2. és 3. ábrák), melyekbe az őrlemény ütközik és viszont hathatósan visszadobatik. Mint természetes az, hogy a síksziták száma czéljuknak megfelelően különböző lehet, úgy lehet azoknak kölcsönös elrendezése is és ennek következtében az őrlemény bevezetési módja is különböző. Az őrlemény bevezetése ugyanis a középen, vagy a kerületen lévő első, második, harmadik stb. bevezető nyíláson keresztül történhetik. A sziták szekrényének lengő mozgását az (1) fenéken elrendezett (2) csap segélyével idézzük elő. Ez utóbbira egy kétkarú (3) emeltyű van szerelve, mely a (2) csap körül foroghat akkor, ha például ez emeltyűnek a szekrényen kívül eső (4) karja egy fix (5) pontban foroghatóan van ágyazva. A (3) emeltyűnek ily módon létesített lengő mozgása a (6) kar által egy a (7) tengely körül lazán forogható (8) kilincstartóra akként vitetik át, hogy egy bizonyos meghatározott forgási iránynál a (9) kilincs egy, ez esetben horizontálisan elrendezett (10) fogaskerék fogaival kapcsolódik, míg ellenben egy ellenkező forgási iránynál az említett kilincs a fogak fölött egyszerűen elcsúszik. A (10) fogaskerék előre való tolásával egyrészt a (7) tengely is forgásba jön, úgy hogy a keféket tartó (15) karok is forgó mozgást tesznek meg, minekután e karok egy rövid időre megszűnnek mozogni és pedig azért, mert a (9) kilincs a fogak fölött elcsúszott; ezen karok csak ezután jönnek ismét mozgásba, a hol ugyanis a (10) fogaskerék segélyével a keféket ismét egy kis távolsággal tovább forgathatjuk. A (10) kerék fogai ez esetben egy koronamaró éleihez hasonlítanak. A (9) kilincs a (8) kilincstartónak (12) száraival kapcsolatban álló (13) peczkére fekszik, úgy hogy a (9) kilincs saját csapja körül az óramutató irányában el-, de ezzel ellenkező irányban el nem foroghat (4. ábra). E lökésszerűen előidézett forgás a (fából, bőrből vagy más hasonló anyagból álló) (14) kefetartók megrázkódtatását idézi elő, melyek ez által (16) csapjukkal a (15) karok (17) bevágásaiban ide- és tova csúsznak és alátétlemezek, valamint sasszögek segélyével a leválástól biztosíttatnak. Ezen előre való tolást a forgó mozgással szemben sugárirányú mozgásnak is tekinthetjük, mely a bedugult szitalikacsok állandó nyitvatartását a kefék által eszközli. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Síkszita horizontális körpályán mozgatott szitákkal, jellemezve az által, hogy az őrleményt, a lehető legjobb szitálás czéljából, egy lehetőleg hosszú úton keresztül vezetjük oly módon, hogy ezen őrleményt váltakozva, spirálalakjában belülről kifelé és megfordítva, tekercselt pályában a szitákon végigvezetjük. 2. Az 1. pontban igényelt síkszita, jellemezve egy alkalmas anyagból álló és tömszelencze gyanánt szereplő csőnyúlványnak elrendezése által oly czélból, hogy a két szomszédos szitának agya kö-