23968. lajstromszámú szabadalom • Síkszita horizontális körpályán mozgatott szitákkal

Megjelent 1902. évi április lió 11-én. MAGY SZABADALMI KIIl. ill VATAL SZABADALMI LEIRAS 23968. szám. X/i. OSZTÁLY. Síkszita horizontális körpályán mozgatott szitákkal. ULLRICH JÓZSEF FŐMOLNÁR KRIFTELBEN ÉS WESTENBERGER GYÖRGY MALOMÉPÍTŐ MARXHEIMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 október hó 24-ike. A jelen találmány tárgyát egy síkszita képezi, mely a lehető legjobb őrlemény nyerését czélozza az által, hogy az őrlemény útját a szita fölületén lehetőleg meghosszabbítjuk a nélkül, hogy az ismert horizontális körpályán mozgatott szitákkal ellátott síksziták szerkezete némi változást is szenvedne. Az őrlemény spirálalakban elrendezett falak között lévő pályán át és pedig különböző szitafölületek fölött lévő bal- és jobboldali csatornákban elvezettetik, úgy hogy ezen őrlemény természetesen, úgy a szita középső részéről, mint kerületéről eltávolítható. Hogy továbbá a szita likacsainak bedugulását megakadályozhassuk, mi különben az állandóan forgó kefék által semmiképen nem volt elérhető, e kefék forgó mozgását egy emeltyűrendszer és fogaskerék segélyével, egy lökésszerű mozgássá változtatjuk át, mely ezenkívül a keféket még sugárirányban is kényszeríti elmozgatni. Az ide mellékelt rajzon: 1. ábra a szita keresztmetszete, 2. ábra egy a jobbmenetű spirálvonalalakú pályával ellátott szita fölülnézete, 3. ábra ugyanaz egy balmenetű spirálvonalalakú pályával, 4. ábra a kefe hajtómechanizmusának egy részlete oldalnézetben és 5. ábra ugyanannak fölülnézete. Az (a) szekrényben, mely egy ismert forgattyúmű által horizontális körpályán forgó mozgásba hozatik, több szitát egymás fölött rendezünk el, melyeknek számát az őrlemény minőségéhez képest megállapítjuk. A szekrény középvonalában az ismert tengely van elhelyezve, melynek karjait kefékkel akként látjuk el, hogy ezek a tengely forgatásakor a szitáló fölület alsó oldalán végig vonulnak, míg a vászonfölületen (gyüjtőfenéken) esetleg összegyűlt őrleményt, az egyik gyüjtőfenékről a legközelebbihez, tekenők vagy csatornák által vezetjük. Az 1., 2. és 3. ábrákba berajzolt nyilak az elválasztott őrlemény útját jelölik meg. A (b) nyílásnál bevezetett őrlemény (1. és 3. ábra), mely a jobbmenetű spirálvonal-alakú (c) pályán halad, belülről kifelé szélesebb tért foglal el és részben a (d) szitán keresztül hull, részben pedig a durvább részek következtében az (e) nyílásnál a szitát elhagyja. Az (f) fenékre jutott őrlemény egy (g) csatornán keresztül az (f) fenék közepe i