23963. lajstromszámú szabadalom • Átállító készülék vasúti jelzőállító és egyéb hasonló készülékekhez

A (4) szelepházon egy (20) dugattyúval fölszerelt (19) henger ül. A (20) dugattyú egy (21) kar segélyével egy függélyes (22) rudat emel és sülyeszt, melynek alsó vége egy (23) reteszt hord. Ha a (17) dugattyú j holtpontjai egyikébe ért, a (23) retesz be- j nyomul a (18) dugattyúrúd (24), illetőleg i (25) kivágásába és ez által a (17) dugaty- j tyú és az ezzel összekötött sínnyelv további elmozgását mindaddig meggátolja, míg a ! (11) szelep ismét meg nem nyittatik, tehát a (20) dugattyú alá nyomógáz nem jut, j mely ezt a vele összekötött (22) rúddal együtt fölemeli és a (23) reteszt a (18) dugattyúrúd (24) kivágásából kiemeli. A (20) dugattyú fölemelésekor egyszersmind a (26) nyílás szabaddá lesz, úgy hogy az (5) vezetéken át gáz nyomulhat a (6) elosztó tokba. A (6) elosztó tok egyrészt két (8 és 9) nyílás útján, a (7) munkahenger végeivel, másrészt a (10) csőtoldat útján a szabad levegővel áll összeköttetésben. A (6) tokban egy hengeres elosztó tolattyú van el- j rendezve, mely hossztengelye irányában el- j tolható és két (27 és 28) dugattyúból áll, j melyeket egy közös (29) rúd köt össze. A dugattyúkat összekötő ezen (29) rúd a (6) elosztó tok belsejében lévő részén üregesen van készítve és (30) nyílásokkal van ellátva, melyek a (28) dugattyú előtt vannak elrendezve, úgy hogy a dugattyúk mögött fekvő két (31 és 32) kamra egymással közlekedhetik. A két dugattyú közt lévő (33) kamra a (10) csőnyúlvány közvetítésével állandóan a szabad levegővel közlekedik. A (29) tolattyúrúd a (6) elosztó tokból kinyúlik és végén egy megfordított T-alakú (34 35) emeltyűvel van csuklósan összekapcsolva. Ezen emeltyű egy (36) tengely körül lengést végezhet és (35) vízszintes karja alkalmas görbülettel bír, úgy hogy végei, mihelyt a (18) dugattyúrúd holtpontjainak egyikébe ért, egy (37) csiga által, mely a (18) dugattyúrúdon elállítható (38) hüvelyen van elrendezve, fölváltva megemeltetnek, tehát a (34) emeltyű egyik vagy másik irányban kileng. A (18) dugattyúrúd mozgása tehát a (34) emeltyűvel csuklósan összekapcsolt (29) tolattyúrúd ide-oda járását idézi elő. A leírt szerkezet működésének módja már most a következő: Ha a sínnyelv normális helyzetében áll (1. ábra) és most átállítandó, az állító műben lévő állító emeltyűt átfektetjük. Ezáltal a (12) elektromágnes áramköre záratik; a (12) elektromágnes tehát (13) armatúráját magához vonzza, miáltal a (11) szelep fészkéről leemeltetik. Ennek következtében gáz áramlik a (20) dugattyú alá, ezt és vele a (23) reteszt a (18) dugatytyúrúd (24) bevágásából kiemeli, egyszersmind a (26) nyílást szabaddá teszi, úgy hogy gáz nyomul a (6) elosztóba, és a (30) nyílásokon az üreges (29) tolattyúrúdon és a (8) nyíláson keresztül a (17) dugattyú mögé és ezt előre tolja. A (18) dugattyúrúd végére közvetve vagy közvetlenül erősített sínnyelv tehát most ellenkező állásba jut. Mielőtt azonban a dugattyú holtpontjába érne, a (37) csiga a (35) emeltyűkar jobboldali görbített vége alá nyomul, a (34) emeltyűt tehát kilengésre kényszeríti és a tolattyút elállítja, úgy hogy a (8) nyílás a (33) kamrával lép összeköttetésbe és a hengerben lévő gáz a (10) csőnyúlványon keresztül eltávozhatik. A (9) nyílás jön ekkor a (32) kamrával összeköttetésbe. Egyidejűleg azonban a (14) orr becsappan a (18) dugattyúrúd (16) bevágásába, miután a (12) elektromágnes gerjesztése csak pillanatnyi tartamú volt. Ennek folytán a (11) szelep bezárul és a (20) dugattyú alatt nyomáscsökkenés jön létre, úgy hogy a (20) dugattyú lesülyed, a (26) nyílás elzáródik és egyidejűleg a (18) dugattyúrúd a (23) retesz segélyével e helyzetben rögzíttetik. A (20) dugattyú lesülyedése gyorsítható az által, hogy a (22) rúd körül egy (39) tekercsrúgót alkalmazunk, vagy pedig a (20) dugattyút üregesen készítjük és ólommal stb. töltjük meg. Ugyanúgy működik a mótor a sínnyelvnek az eredeti helyzetbe való visszatérése alkalmával, azzal a különbséggel, hogy a (17) dugattyú, a (29) tolattyú és az utób-