23954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetek nyomtatására, fodrozására és más hasonló műveletekre szolgáló zinkhengerek előállítására

Megjeleni 1902. évi április lió 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi leiras 23954. szám. XIv/e. OSZTÁLY. Eljárás szövetek nyomtatására, fodrozására és más hasonló műveletekre szolgáló czinkhengerek eló'állítására. DEJEY JÁNOS MÉRNÖK PARISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 október hó 30-ika. Ismeretes, hogy ama hengerektől vagy doboktól, melyeket megfelelő véséssel ellátva szövetek nyomtatására vagy fodrozására szokás használni, bizonyos tulajdonságokat követelünk meg, melyek a hengerek előállítására használható anyagok számát igen megszorítja. Eddig egyedül a vörös rezet lehetett kielégítő eredménnyel alkalmazni és eddig egyedül ezt alkalmazták is, daczára drágaságának, mint hogy más anyagokkal végzett kísérletek eredményre nem vezettek. A találmány tárgya egy új eljárás oly hengerek előállítására, melyeknek a nyomtatáshoz megkívánt tulajdonságai megvannak és melyek az eddig használt rézből készült hengereknél olcsóbbak. Ezek a hengerek czinkből készülnek és különleges megmunkálás által nyerik azokat a tulajdonságokat, melyek a czinknél rendes körülmények között hiányzanak. A hengerek öntésénél a megolvadt fémet alulról vezetjük be a formába és abban annak fenekén egy dugót helyezünk el, mely legelőnyösebben azbesztből készül és a levegőt a czinktől távoltartja. Ez a dugó öntés közben úszó gyanánt szerepel és a fém fölszínével együtt emelkedik. A használt forma a hírlapok stereotipálásánál használt formákhoz hasonló, vagyis a mag, mely a henger üregének falát létesíti, kéregpapirból vagy bádogból készül (bár kéregpapír minden esetben előnyösebbnek bizonyul). Ez a mag zsírkővel vagy okkerrel van bevonva, hogy a czink öntés közben a maghoz hozzá ne tapadhasson. Ily módon egy üreges hengert állítunk elő, melyben hólyagok nincsenek. Az öntésnél a czinket olvadási pontjánál (410® nál) jóval magasabb hőfokra kell hevíteni. Az öntés után az előállított hengert ismételten fölhevítjük, hogy mindazokat a feszültségeket, melyek a gyors lehűlés következtében fölléphetnek, kiegyenlíthessük. Az ekként előállított hengert azután egy vasmagra húzzuk. Erre a czélra legelőnyösebben oly vasmagot használhatunk, melynek átmérője az egyik végén 10 cm., másik vége felé kúposán minden méter hoszszúságú szakaszon mintegy 4 cm.-rel nagyobbodik, egész hossza pedig mintegy 2 m. Ezt a vasmagot fölmelegítjük és a föntebb leírt módon előállított henger üregébe toljuk be, mely hengernek ugyancsak némileg melegnek kell lennie. A vasmagra hú-