23953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkohol nyerésére ürülékből
2 — kokkal víz helyett azon előnnyel bír, hogy ez által a termék mennyisége meglepő módon növeltetik. A fákalgázoknak a víz által nem abszorbeált maradéka égethető és pl. fűtési czélokra fölhasználható. Ezen valószínűleg a szénhydrogéusorok (methan, aethan, aethylen stb.) gázalakú első tagjai. Eddig fokozatos vagy közben szünetelő munkamódra gondoltunk. Természetesen lehetséges az egész eljárást vagy annak részeit folytonosan is keresztülvinni, mely munkamód előnyösebb. Különösen a gázvizet raczionális üzemben egy folyamat alatt lehet majd lepárolni és tisztítani. Hogy mit lehet már megszakított üzemben kicsinyben is elérni, mutatja dr. Kayser Erwin drezdai hites vegyész következőkben leírt szakvéleménye : «1. Alkalmaztattak emberi ürülékek vizelet nélkül a hasonló előzetes folyamat kokszszerű maradványaival keverve. 2. Használatba jövő emberi ürülékből egy próba a szokásos módon (egy lemérlegelt mennyiségnek vízzel való lepárolása, a párlat megvizsgálása) már meglevő alkoholra megvizsgáltatott azon eredménnyel, hogy készen képződött alkohol nincs jelen. 3. Egy próbakisérletnél 1 kg. ürülék 240 1. fakalgázt adott, melyből 150 1. 80 1. lepárolt vízben elnyeletett (a fölhasznált vízmennyiség biztosan még több gázt nyelhet el). A megmaradó gáz nem világító lánggal égett. Az elnyelő készülékek folyadéka a laboratóriumban eszközölt lepárolásnál 592 cm3 0'823 fajsúlyú (90 súly százalékos) alkoholt adott, mely megfelel 487 g. 90 százalékos alkoholnak. Desztillácziómaradványok fölhasználása alkalmával 1 kg. ürülék 1518 cm3 0823 fajsúlyú (90 súly százalékos) alkoholt adott, mely megfelel 1249 g. 90 százalékos alkoholnak. A meglepően gazdag eredmény az utóbbi esetben mindenesetre úgy magyarázandó, hogy- a párlási maradékban oly anyagok maradnak vissza és lassankint dúsabbak lesznek, melyek friss gázzal és friss vízzel ismét alkoholt adnak. Ennélfogva előre látható, hogy a berendezés alkalmasabbá tételénél (az elnyelési és tisztító készülékek javítása, folytonos üzem bevezetése) a eredmény lényegesen növelhető.» Míg ezen szakvélemény folytán a J alálmány használhatósága nem lehet két éges, az eljárás theonájáról ez idő szerin1 ; nem lehet biztosat mondani, mert azt előbb tudományosan föl kell kutatni. Mindenekelőtt föltűnő a fönti gyakorlati eredményeknél, hogy 1 kg. ürülékből néha több mint 1 kg. alkohol nyerhető. Minthogy a fölösleg nem keletkezhetik a semmiből, következtetni lehet, hogy a víz az eljárásban nemcsak munkaeszköz szerepével bír, hanem (részben) munkaanyag szerepével is. Mindenesetre az ürülékben sok szénhydrát, fehérnye és zsiradék van, tehát oly anyagok, melyek az alkohol elemi alkatrészeit tartalmazzák. Talán az elnyelési víz a fákalgáz bizonyos alkatrészeivel képez nem tartós vegyületeket, melyek a főzésnél (a gázvíz lepárlása alkalmával) alkoholt választanak le; a párlási maradékban mindenkor maradnak vegyületek, melyek friss vízzel és friss gázokkal ismét azon labil vegyületeket adják, tehát mint ú. n. kontaktanyagok (mint pl. kénsav az aether előállításánál, sósav az anilingyártásnál) hatnak. Ez által bizonyos határig a termelés fokozható, mert mindig az előbbi folyamatból maradt anyagok is hasznosíttatnak. Ezen föltevés a víz szerepét az alkoholképzésnél is megmagyarázná. Az alkoholképződés pl. a következő sémák szerint történhetne: Ca Há + H2 0 = Cs H6 0 vagy Ca Ha + 2Ha O = C2 H6 0 -f 0. Az első esetben a molekulársúlyoknak megfelelően 28 súlyrész gáz 18 súlyrész vízzel 46 súlyrész alkoholt adna; a második esetben 26 súlyrész gáz 36 súlyrész vízzel 46 súlyrósz alkoholt adna. A föltaláló ezen adatokat magyarázat kísérletének tekinti. Lehet, hogy az eljárás tudományos kutatása egész más magyarázatra fog vezetni. A találmány és annak gyakorlati jelentősége ez által nem érintetik.
