23951. lajstromszámú szabadalom • Újítás mérlegeken

— 2 — fejrészének vezetésére a (38) hasíték szol­gál (1. és 5. ábra). A (34) fogantyú (38) hasítékban mozog s (39) egy a (30) át­eresz számára való kibocsátó nyílást jelöl. A hány súlylemez a (12) kúpon helyet fog­lal, annyi vízszintes vonal van a (21) súly­szalagon, valamint a (20) dobon, a hol ezen vonalak egymástóli távolsága a súly­lemezek középtávolságával egyenlő. A (20) dob továbbá függélyes vonalakkal is el van látva, úgy hogy ezen dobon a ro­vatok egy rendszere jön létre, mely rova­tokba a különféle árfokozatok jegyeztet­nek be, míg a (21) szalag a súlytábláza­tot tartalmazza, mely a (20) dob valameny­nyi ártáblázatára érvényes. A (21) szalag legalsó vonalára az alapsúly gyanánt meg­adott 1 kg. van följegyezve, míg a (20) dob legalsó vonala a különböző árúk 1 kg.-jának árait mutatja. Midőn a mérleg nincs megterhelve, a (28) kivágás ezen legalsó vonallal átellenben áll. Ha most olyan árút akarunk mérni, mely­nek eladási ára kg.-ként pl. 2.15 korona, akkor a dobot a 4. ábrán látható helyzetbe hozzuk, a hol az árösszeg (2.15) a (21) súlyszalag mellé került, úgy hogy a kg. súly a hozzátartozó ártáblázat mellett áll. Ekkor az árút a (16) serpenyőre helyez­zük, a mikor is a mérleg mozgékony ré­szei az 1. ábrán föltüntetett helyzetből a 2. ábrán látható helyzetbe mozdulnak el. Mint ezen ábrából látható, a (4 5) kétkarú emeltyűk a (14 15) tagok közvetítésével kellően elfordultak, úgy hogy a (9) rúd fölemelkedett, a (8) rúd pedig lesülyedt. A (9) rúddal együtt a (22 23 24 26) ré­szek közvetítésével a (25) lemez is föl­emelkedett s a (12) kúpon annyi (13) súly­lemezt emelt föl, a hány a (16) serpenyőre helyezett árú súlyával egyenlő súllyal bír. Ezen fölemelés folytán az előbb egymástól bizonyos távolságban volt súlylemezek egy­máshoz közelebb jutnak. Mivel a (27) lécz (24) rúddal szilárd kapcsolatban áll, azért ezen lécz is megfelelő mértékben fölemel­kedett, úgy hogy a (28) kivágás, mely a 4. ábrán látható nagysággal bír, a súly­táblázat és az ártáblázatok fölött kellő mértékben elmozdult. Ha tehát a mérő ser­penyőben pl. 0.55 kg. súly nyugszik, a (28) kivágáson keresztül most ezen súly lát­ható, valamint az ehhez tartozó 1.19 ko­rona ár. Ha más ártáblázatnak megfelelő árút akarunk mérni, elegendő a (20) do­bot annyira elforgatni, míg a megfelelő ár a (21) súlyszalag mellé jutott. Ha folyadékok vagy általában oly árúk volnának megmérendők, melyeknél a be­fogadó edény súlya az árú súlyából levo­nandó, akkor először az edényt a (16) ser­penyőre helyezzük, s a (34) fogantyúra gyakorolt nyomás által a (32) lemezt le­l húzzuk, úgy hogy a (31) tolóka a (29) üreg (30) nyílását elzárja, s ekkor a (29) üreget annyi söréttel vagy más súlyos tárggyal töltjük meg, a mennyi az edény súlyának egyensúlyozására elegendő, a mi­kor is a mérleg újból a null-helyzetet fog­lalja el. Erre a folyadékot az edénybe önt­jük, a súlyát, valamint árát leolvassuk, az­után a (34) fogantyút elbocsátjuk. Ha az­! árút a (16) serpenyőről eltávolítjuk, a j mérleg mozgékony részei ismét visszatér­nek az 1. ábrán elfoglalt helyzetükbe, mi­közben a (31) tolóka, fejrészével a (32) lemezbe ütközve, úgy hogy a (29) üregbe öntött sörétszemek vagy hasonlók a (30 39) úton át a mérlegből eltávoznak. Ha a mérleg súlytábláján előforduló legnagyobb súly, pl. 10 kg. s 11 kg. volna lemérendő, akkor elégséges, ha a (31) to­lóka fejére egy 1 kg. súlyú gyűrűt vagy hasonlót akasztunk, hogy a mérlegen a tel­jes 11 kg. súlyt lemérhessük. Igen lényeges a szokásos rugóknak a (13) súlylemezek által való helyettesítése, minek következtében a súly megállapítá­sára nem valamely rúgónak változó erős­sége és feszültsége, hanem egyes súlyok szolgálnak, úgy mint bármely más súly­mérlegnél. Ezen körülmény a mérleget hitelesíthe­tővé teszi, úgy hogy az a legjobb pontos­sági mérlegekkel versenyezhet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás mérlegeken, a megmérendő tárgy súlyának és árának egyidejű megadására,

Next

/
Oldalképek
Tartalom