23928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gabona, ill. frissen őrölt liszt, dara, gabona, és más effélék minőségének javítására

Megjelent 1903. évi április lió 8-án. SZABADALMI lilffl HIVATAL szabadalmi leírás 23928. szám, ív/e. OSZTÁLY. Eljárás és készülék gabona, illetve frissen őrölt liszt, dara és másefélék minőségének javítására. ANDREWS JOHN ÉS ANDREWS SYDNEY MOLNÁROK BELFASTBAN (ÍRORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1901 szeptember hó 6-ika. Régóta ismeretes, hogy a liszt, dara és más eféiék, melyeket az alábbiakban általánosságban lisztnek fogunk nevezni, az őrlés után bizonyos idő múlva minőségében nagyon megjavulnak. Ezen javulás bizonyos idő múlva nem fokozódik, hanem a romlás kezdődik. Jelen találmány arra szolgál, hogy egyrészt ezt a javulást mindjárt az őrlés után létrehozza a nélkül, hogy arra várnunk kellene, másrészt pedig nem csak olyan minőségjavulást idéz elő, mint a hosszabb ideig tartó raktározás, hanem annál sokkal nagyobb javulást okoz. A találmány lényegében abban áll, hogy , a lisztet alkalmas gázalakú oxydáló szerek hatásának vetjük alá, mi által keletkezési állapotban lévő oxygén vagy ezzel ekviválens anyag képződik és a liszttel érintkezésbe jut. Az oxydáló szernek nagyon kis i mennyisége elegendő, valósággal olyan kevés, hogy a lisztnek az analyzis által megállapítható összetétele alig észrevehetően változik meg. Czélszerűen úgy járunk el, hogy a lisztet különféle szállító berendezéseken bocsátjuk keresztül, hol a gázalakú oxydáló szerrel érintkezésbe jut. A mellékelt rajz egy készüléket tüntet föl, mely, a mint hosszas kísérletezések folyamán kitűnt, legjobban működik olyan levegővel, me'y csekély mennyiségű gázalakú salétromsavat vagy nitrogénperoxydot tartalmaz. Semmiképen sem szorítkozunk azonban a salétromsav vagy nitrogénperoxyd alkalmazására, a mennyiben azt találtuk, hogy a chlór, brom, valamint más olyan gázalakú vegyületek, melyek oxygént képesek fejleszteni, kisebb vagy nagyobb hatással alkalmazhatók. A fentemlített szereken kívül még az ozonról lehetne szó, de mi úgy találtuk, hogy ez gyakorlatilag j nem alkalmazható és az elért eredmények ki nem elégítők, mert drágább, mint a nitrogén oxydjai, melyeket előnyösebben alkalmazunk. De az a nehézség is, melyet az ozon előállítása egy malomban okoz, hol az i elektromos szikrázás különösen veszedelmes, azt a rendes használatból kizárja, miért is, a mikor alkalmas oxydáló szerekről beszélünk, az ozont nem ajánljuk, hanem annak használatát kizárjuk. A megemlített egyéb oxydáló szerek közül legelőnyösebben a salétromsav vagy nitrogénperoxydot engedjük hatni a lisztre