23902. lajstromszámú szabadalom • Újítások járműveken
- 7 -meghúzassanak, mielőtt a hajtóerő működése a (q, r, u) emeltyűk közvetítésével beszüntethetett és ugyanezen kar azt is megakadályozza, hogy az említett indító emeltyűk bármelyike is a működtető állásba forgattassék, mielőtt a fékek meglazíttattak (4. ábra). Az elrendezés folytán ugyanis valamennyi működtető emeltyűnek előre hajlított állásban kell lennie, midőn a fék meg van húzva (1. ábra). Ha tehát valamelyik működtető emeltyűt a hajtóerő bekapcsolásának megfelelő állásba akarjuk forgatni, úgy a fékemeltyűt mindenekelőtt hátra kell húznunk, hogy az előbbinek mozgási pályája szabaddá tétessék. Épen így, ha a féket meg akarjuk húzni, úgy annak oldalsó karja egyidejűleg hozzáütközik az esetleg nyitott állásban lévő működtető karhoz s azt előre való forgatása közben magával viszi, úgy hogy a hajtóerőnek az illető mechanizmusokhoz való vezetése még az előtt megszakíttatik, mielőtt még a fékek meghúzatnának. Hasonlóan történik ez bármelyik emeltyű működtetése alkalmával. A jármű kormányzására egy iker mechánizmus szolgál, úgy hogy akár csak az egyik, akár mindkét pár kerék irányítható egyidejűleg, a mint az előnyösebbnek lát'szik. Ezen czélból a jármű mellső végénél egy függélyesen kiemelkedő (100) kormánytengely van elrendezve (1. 4. ábrák), mely részben a (101) csőbe van befoglalva. Egy az utóbbian alkalmazott (102) csuklós fogantyú ideiglenesen kapcsolatba hozható a (100) tengelyen lévő (103) kerékkel és mind a cső, mind a tengely egy-egy külön ékelt (104), illetőleg (105) tárcsával vagy láncz -kerékkel van alsó végénél fölszerelve. A (104) tárcsa körül vezetett (106) láncz, megfelelő vezetéktárcsák közbeiktatásával, a (109) keresztrúdnak két végéhez vezet, hol az utóbbiak csuklós kapcsolatban állanak a (v) fejekkel merev összeköttetésbe hozott (108) karokkal vagy emeltyűkkel. Ha tehát az említett lánczkerék az egyik vagy másik irányban elforgattatik, úgy ezen forgásban követni fogják a mellső (b) kerekek is. Ezen elrendezés a mellső kerekeknél van. Hasonló összeköttetés van azonban lánczok, ill. a (110) rúd közvetítésével a (101) csőnek (105) lánczkereke és a hátsó kerekek között is. Itt a (111) karok állanak merev kapcsolatban a (v) fejekkel s az előbbieket viszont a (112) keresztrúd köti össze egymással s az említett (111) karok szolgálnak itt a hátsó kerekeknek egyik vagy másik irányban való elforgatására, vagy pedig a mellső kerekekkel egy irányba való hozására, miközben működtetésük a (102) fogantyú és a közbenső mechánizmusok segélyével történik. Mint tehát a föntebbiekből kitűnik, mind a mellső, mind a hátsó pár kerék különkülön is működtethető, ha a (102) fogantyú kapcsolaton kívül helyeztetik a (103) kerékkel szemben. Ekkor ugyanis az említett fogantyú segélyével a (101) cső magában forgattatik, a neki megfelelő láncz és lánczkerék működtetése mellett, míg a (103) kerék segélyT ével ismét csakis a (100) tengely s az ehhez tartozó alkatrészek hozatnak működésbe. Ha azonban úgy a mellső, mint a hátsó pár kereket egyidejűleg akarjuk fordítani, akkor a kormánykereket és a fogantyút kapcsolatba hozzuk egymással, úgy, a mint az az 1. ábrának bal oldalán látható és rendes körülmények között azok kapcsolatban is állanak egymással. De azonkívül megjegyzendő itt, hogy a kapcsolat oly módon van kiképezve, hogy a mellső és hátsó tengelyek kerekei ellenkező értelemben forgattatnak el, ha mindkét pár kerék egyidejűleg vettetik alá a kormányzásnak. A pneumatikus hengereken alkalmazott szelepes vagy csapos kivezető nyilasok lehetővé teszik azt, hogy a jármű vezetője tetszés szerinti mennyiségű levegőt bocsásson ki azokból, azon czélból, hogy a járműnek egyik vagy másik végét alacsonyabb vagy magasabb síkba emelje, a mi különösen lejtős vagy dombos vidéken való haladás alkalmával válhatik szükségessé és ily módon igen könnyen megakadályozható az, hogy a jármű a nagy oldal elhajlás, vagy egyoldalú megterhelés és hasonlók folytán leborulhasson.
