23895. lajstromszámú szabadalom • Három dugattyús gázmótor
Megjelent Ií)02. évi április lió 7-én. MAGY. jggj KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 23895 szám. V/d/3. OSZTÁLY. Háromdugattyús gázmotor. HOERBIGER JÁNOS ÉS ROGLER FRIGYES VILMOS SZERKESZTŐ MÉRNÖKÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 junius hó 8-ika. A jelen találmány tárgyát oly gázmotor j képezi, mely az eddig ismeretes szerkezetektől lényegileg abban különbözik, hogy két munkatérrel (égési térrel) bír, melyeket három dugattyú alkot, melyek közül az egyik, még pedig a középső dugattyú mindkét égési teret határolja és a másik két, egymással kényszermozgásúlag, mereven összekötött dugattyúval mindig ellenkező irányban mozgattatik. A két munkatér erőfejlesztése fölváltva történik, még pedig akként, hogy a forgattyútengely minden fordulata alatt a munkaterek mindegyikétől egy-egy impulzust nyer. A jelen találmány tárgyánál más ismeretes gázmotorokkal szemben aránylag kisebb hengerátmérővel és összsúlylyal nagyobb munkaképességét, lényegesen egyenletesebb járást, nagy viszonylagos dugattyúsebességet és végül igen jó hatásfokot erünk el. Föltüntetett és a következőkben részletesen leírandó foganatosítási alakjában a gép lényegileg két különböző bebocsátó kormányműnek egészen sajátságos egyesítése által van jellemezve, mely két kormánymű mindegyike mindkét munkatér számára közös. A két munkatér egyike mintegy ).v'/tatását képezi a másiknak; az átmenet helyén a henger falában egy nyílás vagy nyíláscsoport van elrendezve, mely úgy a gázmint léghozzávezetéssel összeköttetésben áll és egy egyetlen kormányzó közeg által majd az egyikkel, majd a másikkal, majd mindkettővel szemben elzáratik. Ebből egy lényeges további előny következik, mely abban áll, hogy a gépnek kettős hatású, két ütemű mótor gyanánt való foganatosításánál csak egy egyetlen bebocsátó közegre van szükségünk mindkét égési tér számára és hogy ezen közeg soha sincsen nagy feszültségű, tehát nagy hőmérsékletű égési termékeknek hatáskörében, a mi a hűtés és a tömítés szempontjából rendkívül nagy fontossággal bír. Az említett kétféle kormánymű közül a második arra szolgál, hogy az említett bebocsátó nyílást vagy nyíláscsoportot fölváltva majd az egyik, majd a másik munkatérrel hozzuk összeköttetésbe, illetőleg a munkaterek egyikét vagy másikát a bebocsátó nyílással vagy nyíláscsoporttal szemben elzárjuk. Ez a kormánymű a jelen találmány szerint a középső dugattyú által képeztetik, mely — kivéve löketének azon részét, melyen a bebocsátó nyílást teljesen elzárja — mindig olyan állásban van ezen nyíláshoz vagy