23889. lajstromszámú szabadalom • Nyomószivattyú

- 3 -előbbi s csakis a szivattyúhenger megtöltésére, valamint a levegőnek és gőzöknek elszállására szolgáló berendezések vannak némileg módosítva. Az (f) szivattyú-henger és a táplálandó tartány a henger alsó részében elrendezett (g) nyíláson keresztül állanak egymással összeköttetésben, mely utóbbiban egy (c) zárószelep foglal helyet, míg a hengerben a (p) dugattyú mozog. A megtöltés a henger fölött elrendezett tartányban foglalt folyadék egyszerű leszállása által történik, s azonnal megindul, mihelyt a dugattyú fölfelé kezd mozogni. Ezen czélból a dugattyú (1) furattal van ellátva, melyben (2) szelep szára vezettetik, hol ezen szelep rendes körülmények között, saját súlyának hatása alatt az (1) furatot nyitva hagyja, úgy hogy a folyadékot bebocsátó (o) nyílások és az (f) szivattyú-henger nyomó kamrája között összeköttetés létesül. A levegőnek és a megtelés alkalmával a folyadék fölszínén keletkező gőzöknek kibocsátására szolgáló, önműködően záródó és nyíló berendezés a következő módon van megvalósítva: A (p) dugattyún keresztül egy másik (3) nyílás is vezet, mely fölső részén, azaz a folyadék érkezése felől (4) süveggel van elzárva. Ezen (3) nyílás folytatása gyanánt egy kisebb átmérőjű s mindkét végén nyitott (5) cső van elrendezve s a szivattyúhenger fenekébe erősítve. Az (5) cső alsó vége (6) kamrába nyílik, mely a benne elrendezett (7) szelep állása szerint a szabadba vezető (t) csővel összeköttetésben áll, vagy attól el van zárva. Tegyük föl, hogy a (p) dugattyú legmélyebb helyzetét foglalja el, azaz a szivattyúhenger fenekével érintkezik; ekkor a (7) szelep záróhelyzetben van. Mihelyt a dugattyú fölfelé kezd mozogni, a (7) szelep fölemelkedik, azaz megnyílik s ugyanekkor ugyanez történik a (2) szeleppel is, saját súlyának, a fölötte lévő folyadéknak hatása alatt. Ezen folyadék az (1) üregen a (2) szelep által hagyott nyíláson keresztül az (f) szivattyú-henger nyomókamrájába hatol s azt megtölti. Ez alatt a levegő s a folyadék fölött képződő gőzöv a (3) vezetékben fölemelkednek, honnan az (5) csövön keresztül a (6) kamrába s innen a nyitva lévő (7) szelepen, továbbá (t) csövön át a szabadba jutnak. A dugattyú lefelé való mozgása alatt a (2) és (7) szelepek a nyomókamarában foglalt folyadék nyomása által fészkükre szoríttatnak, ellenben a (c) szelep megnyílik s a folyadék, mely, bármilyen legyen is hőmérséke, a szivattyú-hengerbe egyszerűen alászállott s azt megtöltötte, a (g) csővezetéken keresztül a táplálandó tartányba nyomatik. Az (o) bebocsátó nyílásokat, ámbár ez a gyakorlatban nem volna czélszerű, a (p) dugattyú alatt is lehetne elrendezni, a helyett, hogy a dugattyú fölött rendeznénk el. Ez esetben egy-egy záró-szeleppel kellene fölszerelve lenniök, míg a levegőnek és gőzöknek elszállása valamely a (2) szelephez hasonló s a dugattyú (1) vezetékében mozgó szelepen keresztül történhetnék, minden más berendezés mellőzésével. Mint az előadottakból kitűnik, jelen találmány körébe mindazon nyomószivattyúk beletartoznak, melyek eleget tesznek azon kettős föltételnek, hogy a megtöltés a folyadéknak egy tartányból a szivattyú-hengerbe való egyszerű alászállása által önműködőlég menjen végbe s ezzel egyidejűleg a levegő és a képződött gőzök elszánjanak, mely utóbbi czélra szolgáló berendezések a megtöltés -folyamán önműködőlég megnyittatnak, míg a folyadék kiszorítása alkalmával ugyancsak önműködőlég elzáratnak. Az ismertetett készülék tetszőleges hőmérsékú víznek vagy más folyadéknak bárminő nyomás alatt álló tartányba való bevezetésre alkalmas, tehát például gőzkazánok táplálására, motorok hűtő vizének mozgatására, gázfejlesztők táplálására stb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Nyomószivattyú, jellemezve az által, hogy a szállítandó folyadékot befogadó tartány a szivattyú-hengernél magasabban van elrendezve azon czélból, hogy a henger a folyadék egyszerű alászállása