23885. lajstromszámú szabadalom • Csiszoló reszelő
Megjeleni lí)OS. évi április hó 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 23885. szám, XVI/d. OSZTÁLY. Csiszoló reszelő. MASCHINENFABRIK ROCKSTROH & SCHNEIDER NACIIF. ACTIENGESELLSCHAFT CZÉG DRESDEN-HEIDENAUBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 augusztus hó 3-ika. A műhelyekben eddig jalkalmazott c s i_ szóló reszelők, illetve csiszoló fák sok hátránnyal bírnak. Az előbbenieknél a reszelőt egészen körül kell venni a csiszoló vászonnal és kézzel kell megfogni, mi mellett annak nagy része használatlanul megy kárba, míg a csiszoló fák csak egyszer használhatók, mivel azok nagyobb kopásnak vannak kitéve, mert az azokra fölragasztott csiszoló szemek a fán nem tartanak oly jól, mint vászonon. Ezért a csiszoló fákat a csiszolófölület lekopása után mint teljesen értékteleneket félre kell tenni, a mi mindenkor tetemes anyagveszteséget jelent. A munkadarabnak csiszolása, ha azt beolajozzuk és csiszoló porral behintjük, melyet azután csiszoló fa közvetítésével a munkadarabbal benső érintkezésbe hozunk, mint ismeretes szintén jelentékeny hátrányokkal bír és ez is meglehetős drága eljárás. Jelen találmány oly csiszoló reszelőre vonatkozik, mely az előbb megnevezett hátrányokat az által kerüli el, hogy a reszelők munkafölületére megfelelő széles csiszoló szalagokat erősítünk, melyek mindenkor egyszerű módon könnyen kicserélhetők és más szalagokkal pótolhatók. A mellékelt rajzban a találmány tárgya föl van tüntetve, és pedig az 1. ábra a reszelőt a csiszolólap számára való tartóberendezéssel nyitott állapotban mutatja, a 2. ábra ugyanaz befogott csiszoló lappal, a 3. ábra a reszelő hosszmetszete, a 4. ábra fölülnézete, és az 5. ábra fölülnézete részben metszve. Az egyik végén fogantyúnak kiképezett (a) fa egy kimetszéssel van ellátva, melybe a (b) és (c) szorító pofák vannak beágyazva. Az alsó (b) pofa (d) csukló körül leng, míg ellenben a (c) szorító pofa csíptető módjára a (b) pofához van erősítve és egy a mindkét pofán átmenő (f) szög körül leng. A kétkarú emeltyűnek kiképezett fölső (c) szorító pofa befelé fekvő végével egy az (a) fán átmenő (g) nyomószöggel csuklósan van összekötve. Ha most az (a) fához odacsavart egykarú emeltyűt képező (i) rúgót megnyomjuk, akkor a (g) nyomószög a (c) ezorító pofa egyik (k) karját addig nyomja lefelé, míg a (g) nyomószög a (b) pofára hat és azt (d) csukló körül leforgatja, ez által a szorító pofák csíptető módjára egymástól el-
