23882. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő

- 3 — tott terek a (h) csatornák (14. ábra) által vannak egymással összekötve. Minthogy az (i) és (a) csöveket nem kell ezeket összekötő külön kamrákba erősíteni, ugyanazon csoport csövei középvonalukkal oly közel hozhatók egymáshoz (2. ábra), hogy azokat a leírt módon közös fallal készíthetjük, minek következtében a csövek egymást hathatósan merevítik és az egész csőcsoport szilárdsága jelentékenyen fokozódik. A csőcsoportoknak ily módon való előállításával még azon előny is jár, hogy a gőzfejlesztő tér a gőzfejlesztő által elfoglalt össztérhez képest sokkal nagyobb, mint az eddigi gőzfejlesztőknél. Továbbá a belső (i) csöveknek a 14. ábrában föltüntetett beillesztésénél a megerősítési helyek sem húzásra, sem nyomásra nem vétetnek igénybe, mivel a hengerelt vagy kovácsolt idomvas, melybe a (g h) csövek vannak befúrva, egyetlen szekrényt képez, mely a gőzfejlődés által létesített összes húzásokat vagy nyomásokat fölveszi ia nélkül, hogy a megerősítési helyek egyike is igénybe vétetnék. Ezen okból az eddigi, egymássá) átellenben fekvő, harántkamrákkal bíró csőcsoportoknál szükséges merevítő sze-kezetek teljesen elmaradhatnak. Minthogy továbbá a csőcsoport anyagának ellenállóképessége a mechanikai megmunkálás folytán fokozódik, a csöveket vékonyabb falakkal készíthetjük a nélkül, hogy ez által az üzembiztonságot csökkentenők. Mindezen okoknál fogva a fejlesztő köbtartalma, férőhelye, víztartalma és súlya között igen kedvező arányokat érünk el. A leírt módon előállított csőcsoportelemeknek gőzfejlesztővé való összeállítása a következőképen történhetik. A 4. és 5. ábrákban látható foganatosítási alaknál a (h) harántcsatornák végeibe az (f) karimákkal ellátott (n) csőtoldatokat csavaró Íjuk, melyek az (o) csavarok segélyével az alsó (p) vízcsatornával, illetőleg a fölső (r) gőzcsatornával vannak öszszekötve. Az ekként egymással összekötött csőcsoportelemek, pl. automobiloknál egy keretbe vagy állványba szerelve, megfelelő módon megerősíthetők. Hogy a találmányt képező gőzfejlesztő súlyát lehetőleg csökkentsük és az egyes csöveknek egymással való jó összeköttetését érjük el, a csőcsoportok hosszcsövét a 6. és 7. ábrák szerint még több (w) harántcsatorriával láthatjuk el, melyeket előállításuk után az egyik oldalon (l)-nél (7. ábra), pl. csavar segélyével vagy más módon elzárunk. Ezen (w) harántcsatornák alkalmazása folytán nemcsak a gőzfejlesztő súlya csökkentetik, hanem a vízkeringés, valamint a gőzfejlesztés is jelentékenyen előmozdíttatik. A 8., 9. és 10. ábrákban föltüntetett csoportelemek kovácsolás vagy sajtolás útján formákban állíthatók elő. Ezen foganatosítási alaknál a (h) harántcsatornák számára külön (d) vastagítások vannak elrendezve. Az (a) csövek egészen szabadon fekhetnek vagy (d)-nél összefügghetnek; de lehet azokat, mint az előbb leírt foganatosítási alakoknál közös (b) fallal (8. ábra) is előállítani. A sajtolt vagy kovácsolt munkadarabon (d)-nél a harántcsövek végein fekvő (f) karimát, valamint a czélszerűen csavarmenettel ellátott (t) toldatot is képezhetjük ki, melyek a gőzfejlesztő szerelésére szolgálnak. A 8. és 9. ábrákban látható munkadarab előállítása után az egymás mellett fekvő hosszcsatornákat és a harántcsatornákat fúrjuk ki. A gőzfejlesztő terek a 13. és 14. ábrák szerint is képezhetők. Ilyen csőcsoportelemek összekötése által képezett gőzfejlesztő a 11. és 12. ábrákban van föltüntetve, a hol is az (f) karimák az (o) csavarok segélyével az alsó (p) vízcsatornához, illetőleg a fölső (t) gőzcsatornához vannak erősítve. A részletek többféleképen módosíthatók. A csőcsoportelemek harántmetszete tetszőleges lehet. A csövek kívülről hasábalakú fölülettel bírhatnak vagy bordákkal láthatók el. A csőcsoportelemeket egymással összekötő szerkezetek is különbözőek lehetnek. Lényeges csak az, hogy az egész csőcsoport egy darabból álljon.