23879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érczek vagy kohótermékek kilúgozására

'Megjelent 1ÍH)2. évi április hó 7-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 23879. szám. XII/b. OSZTÁLYEljárás érezek, vagy kohótermékek kilúgozására. PAPE HEBMANN EBNST CHBISTIAN ÉS HENNEBEBG WILHELM SIEGMUND MAGÁNMÉBNÖKÖK HAMBUBGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 julius hó 2-ika. Az érezek vagy kohótermékek kilúgozása jelenleg rendszerint úgy történik, hogy az oldó folyadékot csak akkor hozzák az érezek kel stb érintkezésbe, ha már ezek, akár nedves úton (legtöbbször zúzóművekben) akár száraz úton (golyós malmok vagy hengerművek által) szétapríttattak. Könnyen belátható, tehát hogy a kilugozási művelet egyszerűsítését eredményezné az, ha az oldó folyadékot már a szétaprítás alatt adhatnék az érezhez. E tény helyes fölismerése következtében ismételt kisérle- i tek is tétettek aziránt, hogy a lugozást a I szétaprítással kombinálják és pl. arany- i érezek földolgozásánál ismételten alkalmaz- ' tak a szétaprításhoz őrlő folyadék gyanánt j gyenge cziankálium-oldatot. Az így elért | eredmények azonban némely tekintetben | nem voltak kielégítők és pedig főkép- azért nem, mert a lugozás effektusa nem volt elég nagy, tehát az őrlő folyadék az őrlés műveletének befejeztével nem bizonyult föloldott nemes fémben elég dúsnak. Ezen nem kielégítő eredményt két körülmény okozta; először az, hogy a lugozásnál jelenleg akalmazni szokott őrlési módszereknél igen nagy mennyiségű őrlő folyadék szükséges, másodszor az, hogy a szétaprított érez igen hamar eltávolíttatik az őrlő készülékből. Az eddig használt őrlő készülékek zúzóművek, vagy ingaszerűen fölfüggesztett hengerekkel bíró görgő hengermüvek, vagy sziták által födött perforált köpenyekkel bíró golyós malmok voltak. Mindezen őrlő készülékeknél sziták vannak alkalmazva, melyeken az őrlő folyadék a kellően szétaprított érczet átmossa és pedig úgy, hogy a szétaprított érez a kivánt finomsági fokot elérve azonnal, illetőleg lehetőleg gyorsan távolíttatik el az őrlési térből. A szétaprított érez tehát igen rövid ideig marad az őrlési terben és így a heves agitaczió hatása daczára, — mely a szétaprító készülékben természetszerűleg uralkodik és az érez oldható alkótrészeinek föloldódását a maga részéről igen kedvezően befolyásolja, — ezen alkatrészeknek csak aránylag csekély része oldódhatik föl magában az őrlési térben. Azután itt a tapasztalat szerint az őrlő folyadék mennyiségének tetemesen nagyobbnak kell lennie a szétaprított érez mennyiségénél, ha ezen őrlő folyadéknak a szétaprított érczet egy a szétaprító gép őrlési tere köré fektetett, vagy ezen őrlési térhez hozzáépített szitán kell átmosnia és így az őrlési térből eltá-