23877. lajstromszámú szabadalom • Veremszerű szárító- vagy hűtőkészülék

másik homlokfalához csatlakozik s itt az utóbbiakhoz erősített könyökcsövekbe torkoll, melyek a (kl) forgó szelepek vagy hasonlók segélyével átbocsátó nyílásukat tekintve szabályozhatók, illetőleg szükség esetén egészen el is zárhatók. Az 1. és 2. ábrákra való hivatkozással ismertetett szárító készülék működése a következő: Az atmoszférikus levegő rendes hőmérséklettel az (e2 el e) szállító csigák burkolatán vagy kamráján, az (il) könyökcsövön, a veremszerű tartánynak teknőalakú részén áthatoló (p pl p2) csőrendszeren és az (i2) csövön át vezettetik a (g) ventilátorhoz. Ezen levegő azonban már az (e2 él e) szállító csigák kamrájában és a (p) csövekben fölmelegíttetett részben, mivel az előbbiben, a honnan az (e el e2) csigák a készre szárított, tehát a tartányban a legmagasabb hőfokkal bíró anyagot szállítják tovább, természetesen jelentékeny magas hőmérséklet uralkodik, de továbbá azért is, mert a (p) csöveket szintén készre szárított, tehát viszonylagos tetemes hőfokkal bíró anyag veszi körül. A levegőnek ezen előmelegítésével egyszersmind a kezelt anyag hőmérsékletének megfelelő hőmérséklet-csökkenése van öszszekötve, a mi a legtöbb esetben kívánatos is, mivel a megszárított anyag azon forró állapotban össze nem rakható, illetőleg nem kezelhető tovább és gyakran külön készüléket kellett előzetes lehűtése végett alkalmazni. A ventilátorhoz vezetett és a föntebbiek értelmében már előmelegített levegő a (gl) nyíl irányában (2. ábra) beszoríttatik a (h) fűtőkamrába, mely gőzkígyóval vagy bármely más alkalmas fűtőközeggel van fölszerelve. A (h) kamrából, melyben a levegő a fűtő közeg vagy közegek megfelelelő szabályozása mellett a kivánt hőfokra melegíttetik, a szárító levegő a (g) ventilátor nyomása alatt az (i) csőbe és ebből, mint az 1. ábrán látható, a (k) szelepekkel fölszerelt azon ágcsövekbe jut, melyek a homlokfalon elrendezett elosztó j kamrákon keresztül torkollnak a verem; szerű (A) tartányba. ! A veremszerű (A) tartány homlokfalai között az (n o ol r) szárító elemek vannak szabályos merőleges és vízszintes so-I rokban elrendezve,'körülbelül úgy, a mint | az 2. ábrán föl van tüntetve. Ezen elemek j négy, ferdén álló és fölső széleiknél egymás felé hajló falazatból képeztetnek, mely falak közül az alsó (n) falak fölső hoszszanti szélüknél egy (o) nyílást vagy hasítékot hagynak szabadon, míg a fölső (r) falak teljesen zárt ormot vagy taréjt képeznek s a fölső résznek oldalfalai az (n) falak fölső széleinek szomszédságában kissé magasabban állanak, oly módon, hogy az által (ol) nyílások vagy hasítékok jönnek létre. Az elrendezés különösen a 7. ábrából látható világosan, mely egyszersmind azt is mutatja, miképen erősíttetnek az (n) és (r) falak szögvasak segélyével a veremszerű (A) tartánynak homlokfalaihoz és mily módon közlekednek a fűtőelemek az (i) csőből elágazó csövekkel és a (kl) forgószelepekkel fölszerelt könyökcsövekkel. Az (n o ol r) szárító elemek falazatának födélszerű elrendezése folytán a szárítandó anyagnak merőleges esési iránya ferdévé tétetik és mivel a különböző vízszintes sorokban az egyes elemek úgy vannak elrendezve, hogy az egymás fölött lévő elemekből csak minden második esik ugyanazon függélyes síkba, ennek következtében a szárítandó anyag zeg-zugos utat kénytelen megtenni lefelé való mozgása alkalmával. Míg a hasábszerű alakkal bíró (n o ol r) elemeknek ezen működési módja újnak nem tekinthető, azonban az új műszaki hatás az elemek hajlott vagy ferde síkban álló falainak a föntebb említett tagozása, vagyis az (ol) hasítékoknak az (o) hasítékokkal való kapcsolata által idéztetik elő, a menynyiben az (n r) falak által határolt térbe vezetett szárító levegő minden akadály nélkül kiáramlást talál a 2. és 7. ábrákon föltüntetett (1) nyilak irányában az (o ol) hasítékokon keresztül, míg viszont a zeg-zugos irányban mozgó anyag szintén