23872. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kazántápláló berendezés
Megjelent 1903. évi április hó 7-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATA L SZABADALMI LEÍRÁS 23872. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Önműködő kazántápláló berendezés. SCHWARTZ LAJOS GÉPÉSZ GYŐRÖTT. A szabadalom bejelentésének napja 1901 szeptember hó 11-ike Jelen találmány tárgyát egy oly önműködő kazántápláló berendezés képezi, mely mindannyiszor automatikusan jut működésbe, a mikor a kazánban a víz fölszine leszáll. A találmány tárgyát a mellékelt rajz tünteti föl, és pedig az 1. ábra az önműködő kazántápláló berendelés oldalnézetét; a 2. ábra az önműködő kazántápláló berendezes előlnézetét; a 3. ábra az önműködő kazántápláló berendezéshez tartozó gőzhengert mutatja. A találmány lényegében egy tolattyúszerkezetből és egy gőzhengerben járó dugatytyúból áll, a melyek működése az alábbiak folyamán világlik ki. A gőzkazán alkalmas helyén a gőztérben egy (a) öntöttvas-állvány van a kazán falához fölerősítve. Az állvány végére csavarokkal vagy megfelelő más módon a (b) hüvely van fölerősítve, a melynek hosszúkás hasítékában a fémből készült (c) tolattyú mozoghat. A (d) függesztő vas egyik vége az (a) állványhoz van szilárdan odaerősítve, míg másik vége a megfelelő alakú (h) úszó fölvételére szolgáló (e) karral áll csuklós kapcsolatban. Az (e) kar a (c) tolanyú szárával összeköttetésben álló (f) rúddal áll kapcsolatban. A (c) tolattyú fölső vége a tolattyú súlyának megfelelő súlyú (q) ellensúlyt hordó (g) karral van csuklósan összekötve. A berendezés működési módja a következő: Ha a kazán vize a rendes üzemmagasságnál alacsonyabbra száll le, akkor a rajzon föltüntetett kiviteli alaknál két ágúra vett (h—h) úszó szintén lejebb száll s az (f) rúd által a (c) tolattyút mindaddig húzza lefelé, a míg a (c) tolattyú (c-1) nyílása nem közlekedik az (a) állvány és (b) hüvely nyílásával és ekkor az (a) állvány fúrásával korrespondeáló, a kazánra kívül erősített (j) csövecskén át gőz fog átáramlani a berendezés kiegészítő részét képező (1) gőzhengerbe. Ugyanis a (j) csövecske másik vége egy a tápszivattyúhoz erősített (1) gőzhengerrel áll kapcsolatban, a melynek dugattyúja alá szállítja a gőzt (lásd 3. ábrát). Az (m) dugattyúrúdnak a hengerből kiálló része fogasrúdalakú és egy (n) fogaskerékkel kapcsolódik, mely utóbbi a tápszivattyú levegőcsapjának vagy a szívócsövön alkalmazott (o) csapnak forgatópeczkére van erősítve. Ha már most a gőz a dugattyút és ezzel az (m) rudat fölfelé nyomja, akkor az (n) fogaskerék el-