23863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetek, nemez, tollak, szőrmék és effélék vízhatlanná tételére

^ 2 — sítási példánál a két (Bl) és (B2) sugárnyaláb ugyanazon oldal felé téríttetik és a (C2) derékszögű prizma segélyével irányában együttesen megfordíttatik, mielőtt a megtört (T3) távcsőnek (D) objektivlencséjéhez jut. A távcső képsíkjában itt is két egymáshoz képest oldalt eltolt kép keletkezik. Ezen utóbbi foganatosítási alak azon előnynyel bír, hogy a tárgyakat tényleges helyzeteikben adja. A sugaraknak vetítési módja a 8. ábrában van szemléltetve. A (bl b2) sugarak, melyek az (Al) prizmát érik, a (D) objektíven a (dl d2) pontokban mennek át, azután az (E) prizmában (el és e2)-nél megtöretnek és az (F) képsikban az (fl f2) képet létesítik. Az (A2) prizmát érő (b3 b4) sugarak, miután ezek ugyanoly módon, mint a (bl b2) sugarak a (C2) prizmánál történő kettős reflexió folytán irányukban megfordíttatnak, a (D) objektíven a (d3 d4) pontoknál mennek át. Ezen sugarak azután az (E) prizmában (e3 e4)-nél megtöretnek és (f3 f4)-nél a képsíkba jutnak. Az (Al A2) prizmák eltérítési szögének megfelelő megválasztásával elérhetjük, hogy (f2 f3)-nál a czélpontnak kettős képe létesül, mely képeknek egymástóli távolságát a megmérendő távolság megállapítása czéljából tetszőlegesen meghatározhatjuk. Mindezen kombinációk a következő tulajdonságokkal bírnak: 1. Ha valamely oknál fogva (pl. a cső egyoldalú fölmelegedése, áthajlásának megváltozása vagy lökések következtében) az optikai részeknek egymáshoz viszonyított helyzete akként módosul, hogy a bázist meghatározó két (A 1) és (A2) prizmáknak főmetszetei nincsenek többé az egymáshoz viszonyított eredeti helyzetben, akkor az (F) képsíkban a két képnek egymástóli távolsága is megváltozik, úgy hogy ezen távolságnak megmérése a megállapítandó távolság számára hibás eredményt szolgáltatna. Minden egyes ilyen változás azonban azáltal ismerhető föl, hogy a két kép szintén megváltoztatja kölcsönös helyzetét még pedig úgy, hogy azok nem párhuzamosak többé egymással (9. ábra), vagy pedig a magasságban abnormálisan állanak egymáshoz képest (10. ábra), A rézsútos állás és magassági eltolódás egyidejűleg is fölléphet (11. ábra). 2. 'A többi optikai részeknek csekély helyzetváltozásai a képek távolságára észrevehető befolyást nem gyakorolnak és ennek következtében nem károsak. A két képet párhuzamossága tekintetében akként vizsgálhatjuk meg, hogy a czélpontot egymásután a láttérnek fölső és alsó széle közelében állítjuk be és ezen két helyzetnél a képeknek egymástóli távolságát a függélyes szálak segélyével megmérjük. Ha ezen két mérésnek eredménye különböző, akkor a távmérő nincsen korrigálva, vagyis a két (Al A2) prizmának főmetszetei nincsenek többé az egymáshoz viszonyított eredeti helyzetben. Ugyanez áll, ha a képek a magasság tekintetében abnormálisan állanak egymáshoz képest. Hogy már most a két (Al A2) prizmának főmetszeteit az egymáshoz viszonyított eredeti helyzetbe hozhassuk és így a tármérőnek hibáját kiküszöböljük, a prizmák egyike forgathatóan van elrendezve. Ezen elrendezés az 1. ábrában az (Al) prizmánál, a 2. és 4. ábrában pedig az (A2) prizmánál három kis körrel van szemléltetve, melyek beállítható fölfekvési pontokat jelölnek. A 3., 5. ós 7. ábrákban az ily korrigáló szerkezet egy foganatosítási alakjának metszete van föltüntetve. Ha az (Al) prizmát a távcsővel mereven kötjük össze, akkor ugyanazon eredményt érjük el a távcső megbillentésével és elforgatásával. Hogy a képek a képsíkban nagy távolságok mérésénél is élesen jelenjenek meg egymás mellett, czélszerű a két (Al A2) prizma eltérítési szögeit akként választani, hogy ezek egymástól csekély mértékben különbözzenek; ez azonban fölösleges, ha a képek, amint az a 2. és 3. ábra szerint föl van tételezve, egymás fölé jutnak. Czélszerű továbbá arról gondoskodni, hogy a két kép össze ne keverődhessék; ezen czélból a távcsövet a 3. és 4. ábrákban hosszmetszetben és a