23853. lajstromszámú szabadalom • Író- és számológép

- 13 -orsón ülő (211) kétkarú emeltyű nyúlik hátulsó karjának megfelelően kiképezett végével a (20(5) orsó csavarmenetébe, akkor ha mellső karja, a (212) rúgó által húzva a (208) rúd lelapított részére támaszkodik. Ha a (208) rúdat elforgatjuk, ez a (211) emeltyűt a (206) csavarorsó csavarmenetéből kiemeli és az összegező kézzel eltolható, hogy azután, beállításának körülbelüli helyére érkezve, a (206) csavarorsó segélyével pontos beállítását nyerje, miután a (211) emeltyűt a (208) rúd forgatása által ismét kapcsolatba hoztuk ezen orsóval. Amint az összegező be van állítva, a kocsit, melynek hengerére a papírlapot behúztuk, jobbra toljuk és az illető szöveget a papírlap bal szélétől kezdve a közönséges betűemeltyűk segélyével nyomtatni kezdjük ; ezután a kocsit a spacziumbillentyű segélyével vagy kézzel annyira balra mozgatjuk, hogy a számérték első száma az illető vertikális kolumnában meghatározott helyére jöjjön a sorban és azután az egész számértéket az összegező billentyűk segélyével lenyomtatjuk, mikor is ez egyszersmind az összegezőn is megjelenik. Épp így nyomtatjuk most a henger megfelelő elforgatása után a következő sort a papírlapra, miközben mindkét számérték összege az összegezőn előtűnik s. i. t. az utolsó sorig, melynek lenyomtatása után a (213) számkerekeken levő számjegyek az egész kolumna összértéket megadják, mely most a kolumna lábánál a közönséges betűbillentyűk segélyével szintén lenyomtattatik és esetleg egy következő kolumna, vagy oldal fejére vitetik át. A számkolumna legközelebbi sorai ezután ismét az összegező billentyűk segélyével nyomtattatnak, úgy hogy a második, harmadik, stb. kolumna, vagy oldal végén is valamennyi a kolumnába, vagy oldalra leírt számértékek összegét megkapjuk. Az összegező beállítására szolgáló ismertetett szerkezet lehetővé teszi, hogy ne csak egyetlen, hanem tetszőleges számú függélyes kolumnát nyomtathassunk egymás mellett ugyanazon sorba és hogy ezek összegét megkapjuk; mindamellet czélszerűbb különböző kolumnák számára megfelelő számú ilyen, aránylag olcsó összegezőt készletben tartani és a (206, 207, 208) rudakra behelyezni, ami éppúgy, mint ezek levétele, a leirt szerkezetnél könnyen eszközölhető. A két utolsó, 0-val és ponttal jelzett, az összegező billentyűk sorában jobbról álló billentyű (1. ábra) csupán az írás kényelmesebbé tétele czéljából van alkalmazva; e billentyűk nem állnak kapcsolatban az összegező mechanizmussal és arra használhatók, hogy az «egyes» számértékeket, úgyszintén a tizedes pontokat, anélkül, hogy a mellső irógépbillentyűket le kelljen ütni, nyomtathassuk. Az összegező berendezés a következő: A szokásnak megfelelően a tizes fillérszámjegyek, a mint azok az összegező lemezén előtűnnek, az «egyes» korona-számjegyektől hézag által el vannak választva; éppígy a százas korona-számjegyek az ezresektől és a százezresek a milliósoktól, úgy, hogy ezen hézagok létesítésére csak a spacziumbillentyűt kell működésbe hozni; természetes azonban, hogy a számkerekek valamennyien közvetlenül egymás mellett is el lehetnek rendezve, mikor is a spatiumbillentyű működtetése fölöslegessé válik. Az összegező (214) fogaskerekei 10 foggal vannak ellátva (15., 16., 17., 18. ábrák), melyek a 20 foggal ellátott és a (207) tengelyen ülő (261) fogaskerékbe, ez pedig ismét 10 fogú (262) fogaskerékbe kapaszkodnak, melyek az ugyanezen tengelyen ülő (213) számkerekekkel közvetlenül össze vannak kötve. A (261) fogaskerekek mindegyikének baloldalán egy (263) kilincskerék van elrendezve, melynek fogai egy (264) rúgós nyelv végén ülő csigával állanak kapcsolatban, azon czélból, hogy a hajtómű elzárassék és ezáltal a számkerekek számjegyei egy vonalban tartassanak. Mindegyik (263) kilincskerék az «egyes» kerekekét kivéve, egy (265) mozgató kilinccsel áll kapcsolatban, mely alsó végén oldalt egy (272) peczekkel van ellátva, melyhez a (271) rúgó támaszkodik, hogy azt fölfelé nyomja, tehát a kilincskerékkel kapcsolódásban tartva, mi mellett ferde fölső végén a (275) peczek által tartatik vissza akkor, ha a kilincs-