23839. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elzárószerkezet a nyomás állandóvá tételére kenőberendezések olajvezetékeibe

— 2 — más ismét kiegésződik és az elzáró szerkezet megfelelő nyitvatartása mellett a kenőhelyhez olajat juttat. A csatolt rajzon a kenőberendezés három kiviteli alakja van metszetben föltüntetve. Mind a három kiviteli alaknál (g) a kenőberendezésből jövő olajvezetéket jelenti és (f) ennek a kenőhelyre (tolattyúszekrényhez, gőzhengerhez, vagy efféléhez) vezető részét. Az 1. ábra szerint már most a kenőberendezés eme két része közé egy a (g) vezeték, vagyis a kenőberendezés felé nyíló (e) szelep van elrendezve, mely egy (b) rúgó hatása alatt záródik. A (g) vezetékben uralkodó nyomás az (e) szelepet fészkéről leemeli és így a (g) vezetékből az (f) vezetékbe olaj áramolhatik; a (b) rúgó nyomása a kenőberendezés nyomásához viszonyítva olyan, hogy a szelepen át csak annyi olaj folyhat a kenőhelyhez, mint a mennyit a kenőberendezés szolgáltat, úgy hogy a nyomás a (g) vezetékben állandó marad. A kenés tehát nem szenved megszakítást, tekintet nélkül arra. van-e az (f) vezetékben nyomás vagy sem; a kenőanyagot nem kell utánnyomni és a kenendő részek nem futhatnak szárazon, nem vágódhatnak egymásba és nem kophatnak el. Ha az (f) vezetékben a gőznyomás csökken, akkor az ennek következtében a (g) vezetékben is azonnal beálló kismérvű nyomáscsökkenés következtében az (e) szelep a (b) rúgó hatása alatt annyira záródik, hogy a gőz a (g) vezetékből az (f) vezetékbe olajat el nem ragadhat, hanem a (g) vezetékben a nyomás közel az eredeti nagyságában föntartatik és a berendezés az (fj vezeték felé továbbra is rendesen szolgáltatja az olajat. (d) egy szabályozó csavar és (c) egy a (d) csavar ós (e) szelep közé igtatott rúgó; a (d) csavar beállítása által tehát az a nyomás, mellyel az (e) szelep fészkéhez szoríttatik, szabályozható. A 2. ábrán elzárószerkezet gyanánt egy a (g) és (f) vezetékrészek közé igtatott (h) csap forgó, a 3. ábrán pedig egy (i) tolattyú látható, melyek a (k 1) illetve (m) rudazatok útján a (b) rúgó hatása alatt álló (n) dugattyúval vannak összekötve. A (g) olajvezetékben uralkodó nyomás az (n) dugatytyút visszanyomja, minek következtében a (li), illetve (i) elzáró szerkezet az olajnak a kenőhelyre vezető (f) vezetékrészbe való átvezetése czéljából kinyílik, az (f) vezetékben uralkodó gőznyomás megszűntével pedig a (g) vezetékben föllépő hirtelen nyomáscsökkenés ugyanoly módon, mint az 1. ábránál, a (h) illetve (i) elzáró szerkezetnek a (b) rúgó hatása alatt bekövetkező záródását vonja maga után. Hasonlóképen lehetve más elzáró közegeket is alkalmazni. A föntebb leírt visszacsapó szelepet akként is alkalmazhatjuk, hogy a kenőanyagot az (f) csövön vezetjük a szelepbe és a (g) csövön abból el, úgy hogy a zárótag nem a kenőberendezés, hanem a kenési hely felé nyílik ki. Ez a berendezés a 4. ábrán látható. A kenőberendezés illetve az ez által az (f) vezetéken át szállított kenőanyag normális nyomásánál itt is zárva tartja az (e) szelepet, a (g) vezetékben beálló nyomáscsökkenésnél ellenben az (f) vezetékben a nyomás (g) felé csökken és így az (e) szelep a (b) rúgó hatása alatt záródik. A hatás tehát itt is ugyanaz. Hogy az (f) vezetékben uralkodó olajnyomásnak a gőznyomással szemben az (e) szelep nyitva tartásához szükséges túlnyomása meglegyen, az (e) szelep (o) fészkét kiszélesítjük, hogy az (f) vezetékben uralkodó nyomásnak az (e) szelepen nagyobb támadási fölületet nyujtsunk; az (e) szelepben vagy ennek oldalas vezetékében elrendezett (p) csatornákon vagy hasonlókon át vagy a szelep tömítetlen vezetékén át a (g) vezetékben lévő gőz az (e) szelepnek ellenkező (a rajzban fölső) oldalára is juthat, hogy így ne okozhassa a szelep nyitását, hanem ezt a nyitást szükségszerűen az (f) olajvezető vezetékben uralkodó nyomásnak engedje át. Hogy azonban a közönséges visszacsapó szelepeknek azt a hátrányát elkerüljük, hogy az elvezető vezetékben uralkodó gőznyomás a szeleporsó homlokfölületére és így a szelep egész keresztmetszetére a kenőberendezés