23777. lajstromszámú szabadalom • Univerzális bevésett zár
Megjelent 1902. évi márczius lió 18-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 23777. szám. VIII/d. OSZTÁLYUniverzális bevésett zár. RADVÁNYI IMRE BIZTOSÍTÁSI HIVATALNOK ÉS RADVÁNYI KÁROLY LAKATOSMESTER BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 deozember hó 31-ike. Azon czél elérésére, hogy ajtózárak úgy jobb-, mint balfelé nyíló, egy vagy kétszárnyú ajtókhoz alkalmazhatók legyenek, anélkül, hogy akár magán a záron, akár a zárlemezen a legcsekélyebb változtatást kellene eszközölni, illetőleg anélkül, hogy kétszárnyú ajtóknál más zárlemezt kellene alkalmazni, mint egyszárnyú ajtóknál, fontos, hogy a zár berendezésének egyszerűsítésével annak méreteit s főképen vastagságát a lehető legcsekélyebbre, nevezetesen a retesz vastagságára redukáljuk. Ezt a czélt a jelen találmány különösen a kilincs diójának és az ötlőnek egyszerű berendezésével oldja meg, mi mellett ezen berendezés még az említett alkatrészek minimális súrlódását és így a kopástól való mentesítését is eredményezi. A mellékelt rajzlapon az 1. és 2. ábra a találmány tárgyát képező zárat oldalnézetben mutatja be, eltávolított paizslemez mellett és zárt ill. nyitott állásban. A "3. ábrán egy eddigelé csakis kétszárnyú ajtóknál használatos zárlemez van bemutatva, mely azonban a jelen találmány szerint szerkesztett zárral kapcsolatban egyszárnyú ajtóknál is alkalmazható, mig a 4. ábra egy középvonalához képest részarányos zárlemezt tüntet fel, egyszárnyú ajtók számára, mely azonban, mint az ábrán is föl van tüntetve, egy hozzá csavarolt külön ütközőlemez alkalmazása mellett kétszárnyú ajtókhoz is használható. Az 5. ábra a találmánybeli zárnak elölnézete. Az (1) ötlőtestet (1. és 2. ábra) a kilincs szárának felvételére négyszögű kimetszéssel ellátott (6) diónak (8) kampója hordja és vezeti. Ez a (6) dió egy (9) gyűrűágyazatban forog, mely a zár paizslemezéhez van foglalva s melyből egy gyűrűszektor hiányzik, úgy hogy (10) és (11) ütköző fölületek támadnak, melyekhez a dió kampójának (7) nyaka ütközik. Az (5) rugó a (6) gyűrűágyazatot körűiveszi, s egyik végével a (11) ütközőfölület fölső részébe s másik végével a (8) kampóba van foglalva s a diót (7) nyakával állandóan a (10) ütközőfölületre törekszik nyomni. Ezt az állást az 1. ábra tünteti föl. A diót ezen rúgóhatás ellenében a kilincs segélyével elforgatva, azt másik, a 2. ábrában feltüntetett állásába hozzuk, melyben kampójának (7) nyaka (7a) fölületével a (11) ütköző-fölület alsó részéhez ütközik. Az ötlőnek mozgását tehát, melyet (12) rúgó a (6) dió (8) kampójával állandó kap-