23762. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szövőszék kötött szőnyegeknek mechanikai úton való előállítására
_ 4 — Ezen orrok az élőmunkáit szalagot viszszatartják, úgy hogy a kötendő fonaldarab kihúzásánál az előmunkált szalag lánczfonalai nem vitetnek hátrafalé. A (g, g) villák, valamint a (h, h) orrok az (i) tartón (1. és 7. ábra) ülnek, mely a (34) karok által tartott, a szövőszék szélességi irányában eltolható (35) sín (1., 2. és 6. ábra) alsó oldalán van megerősítve. Ezen (35) sínen két (k, k) rúd (1., 2. és 6. ábra) (1) csapok által van megerősítve, melyek ezen rudak (m) hosszhasítókán átnyúlnak, úgy hogy a (k) rudak hosszirányukban ide-oda mozgathatók. Ezen (k) rudak a csomókötő-fogókkal szemben fekvő helyeken késszerűen kiélesített (n) bökök párjait tartjak, melyek a (31) karok befelé lengésénél a két kiemelt lánczfonal által képezett közbe böknek. A (k) rudak a bökőpárok behatolása után ellenkező irányban eltolatnak, úgy hogy az (n) bökök a lánczfonalsort a csomókötő fogóba bevezetett lánczfonalaktól jobra-balra szétnyitják. Az így képezett nyíláson át a csomókötő-fogó annyira előretolható, hogy a fogóhenger (a) kivágása az élőmunkáit szalag kötendő fonaldarabja alá fekszik. A bökök ide-oda mozgatásának elérésére a két (k) rúd egyike egy (o) kar (2. és 6. ábra) által a (p) könyökemeltyűvel van összekötve, mely egy ismert módon működtetett (q) rúd segélyevei adott időben elforgattatik és e mellett a (k) rudat hosszirányban eltolja. A második (k) rúd az (r) kétkarú emeltyű és két kapcsolórúd segélyével akként van az elsővel összekötve, hógy a két rúd, a szükséges mértékben, ellenkező irányban mozog. A (34) karok lengetése, valamint a (35) sinnek hosszirányban való eltolása ismert módon a szövőszék főtengelyéről történik. Az eddig leírt berendezés nem képezi a jelen szabadalom tárgyát és csupán utóbbi jobb megértése végett van itt leírva. A következőkben a szövő- és csomókötőgép azon része van leírva, mely lehetővé teszi perzsa- vagy smyrnacsomókat egy és ugyanazon géppel előállítani, anélkül, hogy annak valamely részét ki kellene cserélni, ha az egyik fajtájú csomóról a másikra akarunk átmenni. Az (1 és 2) fogók által áthatolt (10) csövek mindegyikének külső végére egy (3-5) hüvely van föltolva, mely a (11) ék segélyével a csővel merev kapcsolatban van, tehát azzal forog, azonban tengelyirányban el nem tolható. A (36) hüvely végén (39) vastagodással bír, melynek belső széle egyetleu csavarmenetet képez. A vastagodás külső szabad széle két egymással szemben elrendezett (37 és 38) horoggal van ellátva (18—22. ábra), melyek közül a csavarmenet közepén fekvő (37) horog (a hüvely hosszirányában) jobban kiáll, mint a csavarmenet végén fekvő másik (38) horog. A horognyílások ferdére készített működő szélekkel bírnak, melyek a 4. és 5. ábrákban eredményvonallal rajzolt irányvonalakkal vannak jelezve. Ezen ferde szélek párhuzamosak ugyan, azonban a hüvely forgatásánál a horgok által megfogott lánczfonalakra ellentétesen hatnak, mivel a lánczfonal a (37) horog terde széle előtt, ellenben a (38) horog ferde széle mögött fekszik (4. és 5. ábra). Ha ezen hüvelynek olyan kezdeti állást adunk, hogy az (a) fogókivágás a hüvely és fogó együttes körülfordulata után fölül kerül, a fogó tehát az előmunkált szalagot egy fonaldarab fölvételére rendesen megfoghatja, akkor perzsacsomót kötünk. Ha azonban a hüvely kezdeti állása olyan, hogy az (a) fogókivágás csak 11 ji körülfordulat után kerül fölül, akkor smyrnacsomó létesül. Ez a következőkben részletesen van tárgyalva és a szövő- és csomókötőszéknek a perzsa, illetve smyrnacsomók előállítása melletti működése a 8—17., illetve 18-27. ábrák segélyével van megmagyarázva. I. A perzsacsomó előállítása. 1. Az összes részek a 7. ábrabeli helyzetben vannak, a midőn a (7) kocsi, illetve az (5) szán teljesen le van tolva és a fogó a hüvelybe van betolva. A fogó a hüvelyivel együtt a (z) nyíl értelmében 90° a 1
