23759. lajstromszámú szabadalom • Mágnesszerkezet gyönge mágnességű anyagok kiválasztására és szeparátor mágneses anyagoknak mágnességük foka szerinti osztályozására

2 -ábráján harántmetszetben van föltiintetve. A középső (N) pólus a tőle oldalt elrendezett (S és SL) polusokéval ellenkező polaritással bír. Az (N)-ből kiinduló erővonalak mindkét (S, SL) pólus felé egyenletesen oszlanak el. Az erővonalak legnagyobb konczentrácziója e szerint a három pólus élét egymással összekötő síkban van. Lefelé az erővonalak sűrűsége rohamosan csökken vagyis a polusok alatt igen erős, fölfelé irányuló vonzás létesül. Ép úgy a mint a föltüntetett foganatosítási alaknál két mágneses tér van egymással három pólus által egyesítve, épúgy lehet négy vagy több pólus segélyével nagyobb számú mágneses teret is egymással összekötni. Élben végződő három pólus által képezett elrendezés már ismeretes ugyan, de más kombináczióban és más czélra. Eddig ugyanis az egy pont, illetve egy vonal fölé irányuló mágneses vonzóerő erősbítését az által igyekeztek fokozni, hogy az erővonalakat több pólus elrendezése által nyalábbá egyesítették, míg a jelen találmány szerint az erővonalak nagy konczentrácziójú mágneses terét térbelileg nagyítjuk. Az eddigi elrendezéseknél a kezelendő keverék egy háromszög három csúcsában elrendezett három pólus között vezettetik el, míg a jelen találmány szerinti elrendezésnél mind a három pólus a keverék egyik oldalán van és a mágneses terek egymáshoz csatlakozva, úgy hatnak, mint egyetlen egy hosszú tér. A 2. ábra az 1. ábrában látható mágnesszerkezettel bíró separátort tüntet föl, melynek (M) elektromágnesét a (D) cséve gerjeszti, úgy, hogy két párhuzamosan kapcsolt mágneses áramkör keletkezik, melyek a polusoknak a leírt módon való kiképzése és elrendezése folytán az 1. ábrában föltüntetett, nagy terjedelmű és a nagy konczentrácziójú mágneses teret létesítik. Az anyag vezetésére a föltüntetett esetben a hengerek körül futó (Z és W) szalagok szolgálnak. A separator működése a következő : A (Z) bevezető szalag az anyagot az (a)tól (b)-ig terjedő mágneses térnek (a) pontjához szállítja, a hol a nem mágneses alkatrészek lehullanak, a mágneses alkatrészek pedig a mágnesestérbe vonzatnak és a (W) szalag által mágnességük foka szerint a mágneses térben különböző távolságokig szállíttatnak, mire aztán a gyüjtőtartáljnak válaszfalakkal egymástól elkülönített különböző szakaszaiba ejtetnek. Az anyag egyes részei természetük szerint a (W) szalagig fognak vonzatni és ehhez tapadva továbbszállíttatnak, vagy pedig pályájukból csak eltéríttetnek a nélkül, hogy a szalagot érintenék. A szalaghoz tapadó részek közül a leggyöngébben mágneses részek a mágneses tér közepén túl csakhamar leesnek, az erősebb mágnességűek ellenben nagyobb távolságig vitetnek. Ily módon pl. a gránát, zinkszulfid és quarz a szeparátoron való egyszeri átvezetés által elkülöníthetők egymástól. A szeparátor természetesen kétféle anyag elkülönítésére is alkalmas. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mágnesszerkezet gyöngén mágneses testek elkülönítésére, jellemezve három vagy több egymáshoz képest akként elrendezett, élben végződő pólus által, hogy az egyes mágneses terek egymáshoz csatlakozva az elkülönítésre gyakorlatilag egységes, megfelelő szélességű és nagy konczentrácziójú mágneses teret képeznek. 2. Az 1. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a három pólus közül kettőnek éle egymással szemben, a harmadiké pedig az ezeket egymással összekötő síkra merőlegesen van elrendezve. 8. Az 1. alatt igényelt mágnesszerkezettel bíró szeparátornak egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a kezelendő keverék a mágneses tér eg3'ik oldalán elrendezett szállító szerkezetek segélyével vezettetik a szeparátorba, a hol is a nem mágneses alkatrészek leejtetnek, a mágneses alkatrészek pedig mechanikai eszközök segélyével es