23752. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltók, vasúti jelzőművek és hasonlók pneumatikus működtetésére

— 4 — csap ütközik, mely a kilincset átfordítja és lehetővé teszi, hogy a szerkezet ellenkező irányban működjék. A berendezés következőképen működik: Az (L) emeltyűt fogantyúja segélyével kihúzzuk mindaddig, míg az emelő (49) hasítéka az egyik visszajelentő dugattyú görgőjéhez nem ütközik. Az (S) beáramló cső ekkor a (V) tolattyún át, pl. a (6) csővel van összekötve, minek következtében az (A3) szelep alsó részével (iO)-nél (2. ábra) összekötött (6) csőbe levegő tódulhat be. A levegő nyomása a (11) szelepet megemeli, miáltal az (R3) vezérszelep diafragmája alatt lévő térbe vezető csatorna elzáródik a kifuvató csatorna pedig szabaddá válik. A levegő már most csak a váltóállító berendezés (Al) relais-szelepével közlekedő (7) csőbe áramolhat. Eme (7) cső (9)-nél van a szeleptokra (2. ábra) szerelve. Az (Al, A2, A3) szelepek szerkezete az (A) szelepével azonos. A (7) csőből a levegő a (11) szeleptest fölé kerül és az (R2) vezérszelep diafragmáját működteti, úgy hogy a vezérszelep szelepteste nyit és az (S) beáramló csőből levegő áramolhat a (41) hengerbe. A váltónyelv tehát a (46) lemezben kiképezett (42) hasíték alakjának megfelelő mozgást végez. A váltónyelv teljes kitérése után a (D) tolattyú a (47) hasíték és (48) rúd közvetítésével legszélső állását foglalja el, úgy hogy a (3) cső a (4) csővel közlekedik. A levegő most már az (R2) vezérszelepből a (4) csőbe, innen pedig az (A) relais-szelep alsó részébe áramlik be, ennek szeleptestét megemeli az (Rl), vezérszeleppel közlekedő csatornát elzárja és a (8) csőbe áramlik, mely az (A2) relais-szelepbe torkollik, úgy hogy a levegő a (11) szelep fölött és az (R4) vezérszelep diafragmája alá jut és nyitja az (R4) vezérszelep szeleptestét. A levegő tehát a beáramló csőből az (12) hengerbe jut, megemeli a dugattyút, a dugattyúrúdon lévő görgőt pedig a (49) válldarabról az (50) diagonális hasítékba vezeti és az emelő löketét befejezi. A löket bevégzése után a (6) cső a (V) tolattyún át a kifuvató vezetékkel közlekedik és mivel a (11) szeleptest még mindig legmagasabb állásában van és ennek következtében a (7) cső a (6) csővel közlekedik, a (7) cső is a kifuvató vezetékkel áll összeköttetésben, míg a szeleptest nem sülyed, a mi csak a levegő teljes kifuvatása után következik be. Miután a (7) cső teljesen kiürült, az (R2) vezérszelep a beáramló csövet elzárja és a hengert, valamint a (3 és 4) csöveket a fúvató vezetékkel köti össze, a (8) cső pedig annak következtében, hogy a (3) cső az (A) relaisszelep útján a (8) csővel van összekötve, szintén a kifuvató vezetékkel van kapcsolva, míg az (Rí) vezérszelep a beáramló csövet a henger felé elzárja és utóbbit a kifuvatócső felé nyitja. Ellenkező mozgásnál a folyamat teljesen ugyanaz, azonban a működésbe jövő részek sorrendje más. Mindebből kitűnik, hogy eme rendszernél a váltó-mechanizmusnak, jelző készüléknek és hasonló biztonsági berendezésnek mindkét végállásba való átvitelére és az átvitel megtörténtének visszajelentésére két cső teljesen elegendő. Az a cső, mely az adott esetben az átállítás eszközlésére nem szolgál, visszajelentő cső gyanánt szerepel. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés váltók, vasúti jelzőmüvek és hasonlók pneumatikus működtetésére, azáltal jellemezve, hogy az átállító mechanizmustól az ellenőrző visszajelentő szerkezethez a jelzések két végállásának megfelelően csak két (7 8) csővezeték vezet, melyek az állító mechanizmusnál az (S) főcső és az (II 12) hengerekhez vezető (R3 IÍ4) vezérszelepek közé beiktatott (A3 A2) relais szelepekkel, a visszajelentő szerkezetnél pedig a (D) tolattyú és a (41) mótorhengerhez vezető (R2 Rl) vezérszelepek között bekapcsolt (Al A) relais-szelepekhez csatlakoznak, oly czélból, hogy mindegyik (7 és 8) csövet használhassuk visszajelentő és működtető cső gyanánt. 2. Az 1. alatt védett berendezésnél egy fölső részén vezérszelep, alsó részén relais-szelep gyanánt kiképezett szer-