23748. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos izzó, fűtő és ellenálló testeknek előállítására

Megjelent 1902. évi márczius hó 18-án. MAGY. & KIR SZABADALMI HIVATA L SZABADALMI LEIRAS 23748. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás villamos izzó, fűtő és ellenálló testeknek eló'állítására. BOEHM VILMOS VEGYÉSZ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 január hó 23-ika. A jelen találmány tárgyát oly eljárás képezi villamos izzó, fűtő és ellenálló testeknek,különösen másodrendű vezetők fölhasználásával való előállítására, melyek segélyével a nevezett testeknek tartósságát eddig el nem ért mértékben fokozzuk, úgy hogy a jelen találmány szerint előállított testek a feszültség-változások okozta megrongálásnak és a rendes üzemáram által való megolvasztásnak teljesen ellentállnak. Az említett testek továbbá sokkal keményebbek, mint a másodrendű vezetők segélyével az eddigi eljárások szerint előállított izzó testek, sőt kitűnt, hogy ily, csak néhány mm.-nyi átmérővel bíró pálczácskákkal vagy peczkekkel az üveget könnyen megkarczolhatjuk. A találmány tárgyát képező eljárás abban áll, hogy az izzó, fűtő vagy ellenálló testeket már gyártásuk alkalmával oly nagy hőmérsékletnek vetjük alá, hogy az üzemáram azokra káros hatást nem gyakorolhat többé. A nagy hőmérséklet folytán a felhasznált anyag sűrűsége, a mint azt Moissan sok anyagról kimutatta, nagy mértékben fokozódik, fajsúlya szintén jelentékenyen nagyobbodik és így minden külső behatásnak jobban ellent áll. Az eljárásnál alkalmazandó hőfokot az előállítandó teötek kívánt sűrűségi fokához képest állapítjuk meg. Ezen hőmérsékletet elegendő erős áramok alkalmazásával, melyeknek kapaczitását a használt anyag természetéhez képest szabjuk meg (pl. szén alkalmazásánál krlb. 1600 amp.), annyira fokozhatjuk, hogy az anyag gőzalakú halmazállapotba megy át, a mikor is az anyagoknak fokozott zsugorodásán kívül azoknak oly rendkiviil finom és egyenletes elosztását érjük el, a mint az mechanikai fölaprítás útján lehetetlen. Természetesen nem mindig szükséges a hevítést ennyire fokozni, hanem a legtöbb esetben az anyagnak részbeni vagy erősebb előzetes megolvasztása is már elegendő arra, hogy az anyagnak ezen czélra eddig el nem ért jelentékeny sűrűséget kölcsönözzünk. Eddig az izzó testek előállításánál az ezen czélra szolgáló másodrendű vezető anyagokat a legtöbb esetben finom porrá zúzták és azután valamely kötő anyaggal összekeverve izzó testekké alakították, melyek az elektromos áram behatása alatt összehúzódtak, összezsugorodtak vagy teljesen szétmállottak vagy pedig megolvadtak. Ezen hátrányokat az oxydoknak vörös izzásig való előzetes fölhevítése által sem lehet kiküszöbölni, hanem szükséges, hogy a heví-