23743. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium és egyéb fémek kiválasztására elektrolytikus úton csekély feszültség mellett
Megjelent Í9Ö3 évi márczíus hó 14-én. MAGY. flgfo KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 28743. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás alumínium és egyéb fémek kiválasztására elektrolytikus úton, csekély feszültség mellett. SOCIETA ITALIANA Dl APPLICAZIONI ELETRICHE CZÉG, MINT TADDEI GIROLAMO MÉRNÖK JOGUTÓDJA TURINBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 julius hó 5-ike. A jelen találmány tárgyát fémekuek elektrolytikus úton való iparszerú kiválasztására szolgáló eljárás képezi, mely egyrészt minimális energia-fogyasztása, másrészt önműködő és folytonos végbemenetele, valamint a vele egybekötött kézi műveletek csekély volta által tűnik ki. Miután a nyersanyagot megfelelően előkészítettük, tehát pl. az alumínium oxydot gyönge pörkölés által víztelenítettük és egyenértékű kátrány-menyiséggel, tehát úgy, hogy minden 6 rész C.-nek 91 rész Al. feleljen meg, kevertük, folytatólag a következő módon járunk el: 1. Egy tartányban körülbelül i1 ^ Volt feszültségű állandó áram segélyével 1000° C. hőmérsék mellett megolvadt chlórnátriumot szétbontunk. 2. A fölszabaduló óhlórt egy az első mellett fölállított második tartányba vezetjük, melyet körülbelül 1300—1500° C. hőmérséken tartunk és melybe lassan a fentemlített aluminium-oxyd és kátrány-keveréket öntjük. E keverék ekkor aluminium-chlorürré és szénoxyddá alakul át, mely utóbbit eltávozni engedjük. 3. A gázalakú aluminiumchlorürt most egy összekötő cső segélyével egy a második mellett fölállított harmadik tartányba vezetjük, mely azonban nincs fűtve és a melybe egy külön csövön keresztül az első (elektrolysáló) tartányban képződött gázalakú nátriumot bocsátjuk. A nátrium az aluminiumchlorürrel való érintkezése alkalmával ettől minden chlórt, amit ez előbb az első tartányban elvesztett, elvon és a fém-aluminium tisztán visszamarad. Ezen újból keletkező chlornátriumot most az alumíniumtól elkülönítve az első tartányba vezetjük viszsza, hol az, mint előbb, újra szétbontásnak lesznek alávetve. Az eljárás tehát, ha a második tartánji folytonosan tápláljuk aluminiumoxyddal és kátránnyal, önműködően és folytonosan megy végbe, miközben alumínium és szénoxyd keletkezik. Ha az eljárás egyszer megindult, a chlórnátrium folytonosan szétbomlik és ismét keletkezik, úgy hogy chlornatrium-fogyasztás tulajdonképen nincs. Elektróda gyanánt a chlór számára szenet, a nátrium számára vasat vagy más alkalmas fémet használhatunk. Az elektródák közötti folyékony réteg vastagsága körülbelül 1V, cm. lehet.
