23732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyrészben emészthető takarmánynak szalmából, mindenféle durva takarmányból, rőzséből, fából és fahulladékból való előállítására

Megjelent l í>Oí5. évi márczius hó 11-én. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI jggl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 23782. szám. I V/e. OSZTÁLY. Eljárás nagyrészben emészthető takarmánynak szalmából, mindenféle durva takarmányból rőzséből és fahulladékból való előállítására. DH

LEHMANN FERENCZ EGYETEMI TANÁR GÖTTINGENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 szeptember hó 8-ika. A mezőgazdaság szalm pelyva stb. alakjában, az erdőgazdasság pedig rőzse és fahulladék alakjában nagy mennyiségben termel oly tápanyagokat, melyek mezőgazdasági haszonállatok táplálására nem használhatók föl elegendőképen, a mennyiben azok emészthető anyagokon kívül nagy mennyiségű emészthetlen anyagokat is tartalmaznak. Egy oly eljárás tehát, mely ezen anyagok emészthetőségét növeli, tekintélyes forrásokat nyit a haszonállatok olcsó táplálására, melyek közül a kérődzők jönnek első sorban tekintetbe. Erre vonatkozólag más számos kísérletek történtek : Wendenburg (32329. és 39428. sz. német szabadalom) fűrészport, Ramann (55283. sz. német szabadalom) rőzsét akart takarmánnyá átalakítani, mely kísérleteknek azonban egyike sem vezetett sikerre. Ezen eljárások a takarmányt legföljebb valamivel izletesebbé tették, de a dolog lényegét nem találták el. A fűevő állatok, különösen a kérődzők az oldható, illetve erjeszthető tápanyagokon kívül a ezellulózt is hasznosítani képesek, de képtelenek azon anyagcsoportot föloldani, mely a fában van összefoglalva és mely | czellulózból, pentosanokból és ligminsavak- 1 ból (vagy ezek alapanyagából) áll. Továbbá a magukban véve emészthető anyagok egy része is a faanyaggal való benső kevertségük folytán a bélcsatorna agentiái előtt hozzáférhetetlenné válik. A szalmának, rőzsének és fának könnyebben emészthetővé tételére vonatkozó minden kísérlet tehát a faanyagnak alkotó részeire való szétbontására kell hogy irányuljon. Ezen szétbontás maróalkáliáknak vizes oldatában való főzés által (közönséges, vagy még jobban nagyobb nyomás alatt) hasonlóképen kénessavval való kezelés által válik lehetővé, tehát azon módszerek szerint, melyek a papírgyártásnál a növényi rostok szabaddá tételére régóta használatban vannak. Ezen alapgondolatból van azon eljárás levezetve, mely könnyen emészthető takarmánynak az elfásult növényi anyag föltárása mellett való előállítására vonatkozik és mely állatokon való kísérletezés útján fokozatosan megvizsgáltatott. Legelébb is megállapíttatott, hogy marónátronnal való főzés által a szalma tényleg könuyebben emészthetővé tehető. Zabszalma, melynek emészthetőségi tényezője a nyersrost számára 42-0»/o, a nitrogénmentes kivo-