23710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék olajok és zsírok tisztítására

3. ábra utóbbinak fölülnézete. A tisztítás az (1) tartányban történik (1. ábra), mely a (2) tartányba merül. Ezen tartány körülbelül 150° C. hőmérsékletű chlórkalczium vagy más fürdőt tartalmaz. A (2) tartány fenekét a (3) tűzhely hevíti, mely egyidejűleg az (5) tartány (4) fürdőjének melegítésére is szolgál, mely utóbbi alkalmazásának czélját még megmagyarázzuk. Az (1) tartányt a (6) födő légmentesen zárja, a (7) mutató üveg pedig az olaj felszínének állását mutatja. Az alkoholgőzt a (8) lombikban állítjuk elő és a (9) csövön át a (10) lefelé menő i csőbe vezetjük, mely a (6) födélen átvezetve, az (1) tartány fenekéhez közel köralakú, számos nyílással ellátott (11) csőben végződik, mely nyílásokon az alkoholgőzök áttódulnak és a tisztítandó anyag egész tömegét átjárják. Az alkoholgőz azután a (12) csövön át az (5) tartó alsó részébe távozik, hol a (13) szitarétegben hamúzsír ál- ' tal tisztíttatik, még pedig az (1) tartánynak megfelelő hőmérsékletnél. A megtisztított alkoholgőz a (14) csövön távozik, a (15) hűtőcsövekben sűríttetik és alkalmas edényben fölfogatik. A hűtővíz a (16) csövön jön be és (17) túlfolyó csövön távozik. Ha az alkohollal való kezelést elegendő ideig folytattuk, helyébe vízgőzt bocsátunk be. E czélból a (10) cső egy (18) kétfúratú csappal van ellátva, mellyel a (10) cső a (19) vízgőzvezetékkel hozható összeköttetésbe, egyidejűleg a (8) lombikkal való összeköttetés megszakíttatik. A vízgőz a (20) csövön át távozik, mely az alkohollal való kezelés alatt zárva marad. Vízgőzzel való kezelés után a tisztított tömeget a (21) csapon lebocsátjuk és a készüléket új töltéssel látjuk el, mely czélra a (22) tölcséres cső szolgál, melynek alsó vége a gázok vagy gőzök eltávozásának elkerülése czéljából föl van hajlítva. Ezután a tisztított anyagot egy csontszén és magnéziumkarbonátból álló szűrőn átvezetjük. Az (5) hamúzsírtartány (23) kiürítő csappal van ellátva, az esetleg az alkohol víztartalmából keletkező oldat eltávolítására. A (24) és (25) hőmérők azért vannak a chlórkálcziumfürdőkben, hogy a hőmérsékletet a forrpont alatt tarthassuk. A 2. és 3. ábra szerinti kivitelnél (26) egy gőzzel fűtött lombik a benzin vagy szénkéneg részére, melyben a kezelendő zsíros anyagok előzőleg lúgzás által föloldatnak. A lepárlás után, mely a (27) hűtőcsőben sűrített benzin vagy szénkéneg visszanyerésére szolgál, a tisztítandó anyagokat (28)-nál lefolyatjuk és egy szivattyú segélyével a (30) csövön át a (29) tisztítóba vezetjük. A (30) cső bemártott vége a gőzök és gázok eltávozásának elkerülésére meg van görbítve. Azután a (31) fejlesztőből jövő vízgőzt működtetjük, mely (32)nél belép, hogy a (33) cső alsó vízszintesen fekvő lyukasztott részén kilépjen. A gőz átjárja az anyagot és (34)-nél kilép vagy pedig a (35) hűtőcsőben sűríttetik. Ezután kezdődik az alkoholgőz behatása, mely a (31) gőzfejlesztőből jövő gőzzel hevített (36) lombikban állíttatik elő, és azután a (29) tisztítóban lévő tisztítandó anyagon át vezettetik. Az alkoholgőz a (37) csövön át a (33) cső közvetítésével, mint a vízgőz, a tartányba ér. Az elhasznált alkoholgőzök sűrítése és tisztítása alatt a tisztítandó anyagot utántölthetjük; az anyag fölszinét a (29) tisztító (38) mutató üvegén át megfigyelhetjük. A tisztított anyagot a kevéssel a fölszine alatt elrendezett (39) csapon át lebocsátjuk, melyen mindig a legtisztább fölső réteg távozik el, míg az utántöltés a (30) csövön át alulról történik. Az alkoholgőzáram helyett vagy azután alkalmazzuk a hydrogénáramot. E czélból a (37) cső egy elágazással bír, mely egy hydrogénfejlesztővel vagy tartánnyal van összekötve. A hydrogént ugyancsak a (33) csövön át vezetjük a (29) tartányban a folyadékon keresztül és a (34) csövön át ismét elvezetjük. Magas hőmérséklet elérésére a (29) tisztító fenekén (40) gőzfűtő cső van elrendezve, melyet az említett gőzfejlesztő táp-