23706. lajstromszámú szabadalom • Magnezia szilikát-tartalmú építőanyag

Mejtielent 1902. évi márczius hó lO-én. MAGY. Ü KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 23706- szám. XVII/o. OSZTÁLY Magnéziaszilikát-tartalmú építőanyag. BECK FEODOB HENRIK ORVOSTANHALLGATÓ TELGTEBEN (WESZTFÁLIA). A szabadalom bejelentésének napja 1901 augusztus hó 4-ike. Jelen találmány tárgyát oly mesterséges építőkő képezi, a mely kiválóan az által tűnik ki, hogy megkeményedését és kötését kettős magnéziaszilikátok jelenléte idézi elő. Épen úgy mint a közönséges mesterséges mészhomokkövek, ez az építőkő is nagy mennyiségű fölös homokot tartalmaz. A mészszilikátok nehézkes és tökéletlenül végbemenő képződése helyett, a jelen találmánynál a hatás a magnézia rendkívül könnyű vegyiilési képességén alapszik, mi mellett a magnéziát a mészhez képest fölös mennyiségben alkalmazzuk. Mészhomokkövek előállításánál azon nehézséggel kell megküzdeni, hogy a mész oltása teljesen és egyenletesen menjen végbe, mert ezen alapszik az előállítandó kőnek jósága. Hogy a mésznek tökéletes oltása végbemenjen, azt mészporrá kell megőrölni és különböző komplikált eljárásokat kell alkatmaznunk a végből, hogy csupán csak annyi vizet adjunk hozzá, a mennyi az oltáshoz épen szükséges és hogy elkerüljük a víznek fölös vagy kelleténél kisebb mennyiségben való alkalmazását, a mely a későbbi gőzölésnél elkerülhetetlenül a kő megrepedósét okozná. A jelen eljárásnál ezen nehézséget akképen kerüljük el, hogy a meszet fölös mennyiségű, vizet nem szivó magnézia-vegyületekkel, pl. magnezittel, különféle mágnéziumszilikáttal és más effélékkel keverjük és ebből, nagy fölös menynyiségű homok hozzáadásával a szokásos módon a formadarab gőzölésével a követ előállítjuk. Kitűnt, hogy e mellett nem szükséges a magnéziavegyületet aprítani, hanem ezeket, mint például a szerpentint, azbesztet, olivint durva szemcsés állapotban használhatjuk. Miután a magnézia vegyületek rendkívül nagy vegyiilési képességük és könnyű bomlásuk következtében az utánkövetkező gőzölésnél a magnézia-tartalmú anyag külső részei és a formált anyagnak egyébb alkotó részei között olyan benső cliémiai egyesülés áll elő, hogy oldhatatlan összeköttetés jön létre. Látható, hogy ez által hajszálrepedések keletkezése is hatásosan el van kerülve, anélkül, hogy a víz hozzáadásával különös elővigyázatot kellene tanúsítani. Miután ugyanis a gőzölésnél esetleg keletkező vagy már jelenlévő magnéziumoxid, ellentétben a mésszel, csak igen nehezen oltható, azért utólagos oltás nem követke/.hetik be és az esetleg jelenlévő fölösleges vízmennyiség egyszerűen kiszárad.