23695. lajstromszámú szabadalom • Újítás aluminium elektródás folyadékkondenzátorokon, vagy áramot egyenirányúvá alakító berendezéseken
Megjelent 1902. évi márczius lió 11-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 23695. szám. VlI/g. OSZTÁLY. Újítás aluminiumelektródás folyadékkondenzátorokon vagy áramot egyirányúvá alakító berendezéseken. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BERLINBEN, BÉCSBEN ÉS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 márczius hó 5-ike. A kétszer szénsavas ammoniumnak aluminiumelektródás folyadékkondenzátoroknál vagy áramot egyirányúvá tevő berendezéseknél elektrolyt gyanánt való alkalmazása, mi a 110,740. sz. német birodalmi szabadalomból vált ismeretessé, a fémsók alkalmazásával szemben sok tekintetben előnyös, különösen azért, mert az alumíniumnak az a tulajdonsága, hogy az anoda szigetelő réteggel vonódik be, még magas hőmérsékletnél is megmarad. Sok esetben azonban az aluminiumczelláktól nagyobb polározódási feszültséget követelünk meg, mint amekkora az eddig alkalmazott sókkal elérhető, tehát a szigetelő réteggel szemben egyenletessége és tartóssága tekintetében fokozott követelményeket kell támasztani. A 107,435. számú német badalom erre a czélra az orgános savakkal képezett az ily sóknál a marókáli, nátron az alumíniumra kedvezőtlenül hat és azt csakhamar elroncsolja. Vizsgálataink azt igazolták, hogy az orgános savaknak az ammoniumgyökkel — tehát nem fémmel — képezett sóinak savanyú birodalmi szaalkálifémeknek sóit ajánlja, de illetőleg maróoldatánál ez a hátrány jóval kisebb mértékben lép föl és hogy ezek a föntebb jelzett követelményeknek is igen jól megfelelnek. Azonkívül az ily oldatok a polározódás gyorsasága és az alumínium kis mennyiségű fertőzményeivel szemben való érzéketlenségük miatt is minden tekintetben kielégítő hatásúak, j Ennek fölismerésén alapszik jelen bejelentésünk, melynek tárgya az alumínium elektródás folyadék kondenzátorokon vagy az áramot egyirányúvá tevő berendezéseken eszközölt amaz újítás, hogy elektrolyt gyanánt a föntebb körül irt előnyöket mutató organos ammoniumsó oldatokat alkalmazzuk. Több-kevesebb sikerrel a következő organos ammoniumsók oldatait használhatjuk: ammonium-acetat,butyrat,valerianat,amygdalat, salicylat, oxalat, malonat, citrat, malat, tartarat, sebacinat. Az oldatokat akként állítjuk elő, hogy pl. a tartarathoz annyi ammoniumot adunk, hogy az még a gyönge savanyú reakcziót mutasson. Az oldatot annyira fölhigíthatjuk, hogy 10 rész oldathoz 100 rész vizet adunk.
