23687. lajstromszámú szabadalom • Plombázható kengyelszár palaczkok és egyéb edények számára

Megjelent lííOíá. évi márczius hó lö-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 2B687. szám. XVIIIM. OSZTÁLY­Plombázható kengyeles zár palaczkok és egyéb edények számára. KIRSGHNER KÁROLY OTTÓ TEJTERMELŐ PRÁGA MELLETTI SMICHOWBAN. Bejelentésének napja 1901 augusztus hó 30-ika. Elsőbbsége 1899 szeptember hó 11-től kezdődik. A jelen találmány oly plombázható pa­laczkzárakra vonatkozik, melyeknél a drót­kengyelekben föllépő deformáló húzó- és nyomóerőkre való tekintettel a plombázó­flilék sajátszerűen vannak alakítva a ken­gyelek megnyúlásának vagy összenyomó­dásának meggátlása czéljából. Az 500395. számú amerikai szabadalom­ban, mely egy plombázófogóra vonatkozik, például egy plombázható kengyeles zár van fölemlítve és a rajz 4. és 5. ábráján föl­tüntetve, melynél mindkét kengyel egy-egy füllel van ellátva, mely a kengyel drótjából akként van előállítva, hogy a drót csavar­vonalban hurokká van csavarva. A palaczk­nyakkengyel drótja azonkívül ezen kengyel plombázóhurokjának közelében tetemesen be van görbítve. Ha a deformáló erők hatását megfigyeljük, melyek akkor érik el legna­gyobb értéküket, amikor a zár alkatrészei a holtpontnak megfelelő állást foglalják el, úgy világosan látjuk, hogy a dugókengyel dróthurokja széthúzatik, az üvegnyak drót­hurokja összenyomatik, és azonkívül, hogy a drótnyak kengyel különben is legörbített drótja összehajlíttatik, tehát még jobban megrövi­dül. Nemsokára kitűnt, hogy az egész ken­gyelszár annyira deformálódott, hogy telje­sen hasznavehetetlenné vált. A jelen találmány ezen hátrányok meg­szüntetését czélozza. A mellékelt rajzon az 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 9. ábrák a javított palaczkzárnak egy kiviteli alakját tüntetik föl, melynél mindegyik kengyel egy füllel van ellátva, mely a kengyel drótjából van kiképezve, és pedig a (b) palaczknyakken­gyel (d) füle ü (görög ómega) alakkal bír; a kengyelnek egymáshoz legközelebb álló drótrészei egymással közvetlenül érintkeznek és az érintkezési ponton a (b)-ben uralkodó nyomás tovaterjed. A kengyel (f) végének, a (d) fülnek és a kengyel ehhez csatlakozó legközelebbi drótrészének középsíkja ponto­san összeesik a (b) kengyel fületlen oldalán levő drótrészének középsíkjával, a mi külö­nösen az 1. és 5. ábrán világosan fölismer­hető. Az (a) dugaszkengyel (c) füle ellenben egy ezen kengyel drótjából csavarvonal szerint hajlított hurkot képez (mint az különö­sen a 9. ábrán látható, mely a 2., 4., 6. ábrák x—x vonala szerinti metszetet ábrá­zol), az (a) kengyel azon karja pedig, melyen a (c) fül ki van képezve, megfelelően be van görbítve. Ha ugyanis elképzeljük, hogy az (a) kengyel (e) csuklócsapja a zár elzá­rása alkalmával egy (y) körívben mozog (1. ábra), melynek középpontját a (b) ken-

Next

/
Oldalképek
Tartalom